Számla
A számla olyan bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. Tulajdonképpen a számla magára az ügylet teljesítésére vonatkozik. Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus alapú. A számla kibocsátható magyar illetve idegen nyelven is.
A számla kötelező tartalmi elemeit az áfatörvény határozza meg, mert ez az a bizonylat, amely az előzetesen felszámított adó levonására jogosít, de csak akkor, ha az előírt szabályoknak megfelel. Azokban az országokban, ahol létezik forgalmi adó, az erre vonatkozó jogszabály előírja azokat a tartalmi és formai követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a számlában foglalt előzetesen felszámított adót levonásba lehessen helyezni. A jogszabályok esetenként megkülölönböztetnek olyan számlákat (Magyarországon ilyen volt például a készpénzes számla), amelynek az előírt adattartalma kevesebb az általánosnál.
2008. május 1-jei hatállyal módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
törvényt. Az áfatörvény 169. §-a sorolja fel azokat a minimálisan megkövetelt adatokat, amelyeket egy számlának tartalmaznia kell.
Devizában kiállított számla esetén az áfa összegét forintban kell feltűntetni. Ilyen esetben az alkalmazott árfolyam az árfolyam, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez. MNB árfolyam is alkalmazható, de ilyenkor ezt jelezni kell az APEH felé.
Elszámoltatási rendszer:
Az irodákat egyenként számoltatják el. Pl. pénztárjelentéssel, megrendelésekkel és az üzletkötésekkel, hány ajánlatot adott és abból hány lett végül megrendelés.
Az alkalmazottak külön elszámoltatása attól függ, hogy a munkaszerződés alapján milyen felelősségi körrel rendelkezik.
A számla kötelező tételeit megtaláltam az előző, 2. tételben. A nem kötelező részeiről mit lehet tudni?
VálaszTörlésNem kötelező elemek: - a kibocsátó aláírása, e nélkül is érvényes
VálaszTörlés- nem kell részletezni az áthárított adó összegét
- a fizetés módja és határideje