2011. június 17., péntek

Művelődéstörténet 5.tétel

5/A 1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén (ma Szatmárcseke) a Himnusz kéziratát. Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek bennünket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. 2004 óta még egy himnusz részesei lettünk, az Európai Unió himnuszáé. Milyen szerepet tölt be a himnusz egy nemzet életében? Milyen viselkedést kíván és miért a himnusz ünnepélyes keretek közötti hallgatása? Mi az Európai Unió himnusza, és a ki a zeneszerző? Mutassa be Szabolcs-Szatmár-Bereg megye művészet- és egyháztörténeti épített örökségeit stílusismertetéssel!

Információtartalom vázlata

               A himnusz szerepe egy nemzet életében
               Viselkedés nemzeti himnusz ünnepélyes keretek közötti hallgatásakor – indoklással és példákkal
               Az Európai Unió himnusza, zeneszerzője
               Szabolcs-Szatmár-Bereg megye művészet- és egyháztörténeti épített örökségei stílusismertetéssel

5/B Foglalja össze az EU himnusz zeneszerzőjének egyéb műveit, magyarországi kapcsolatait!

_________________________________________________________________________

A himnusz szerepe egy nemzet életében: A nemzeti himnuszok olyan hazafias zeneművek, amelyeket az adott állam alkotmánya, törvényei hivatalos állami jelképként, nemzeti himnuszként ismernek el és amelyeket az adott (saját állammal nem rendelkező) nemzet vagy nép(csoport) közös identitásának zenei kifejezésére hagyományosan elfogad. A 19. és 20. század folyamán előtérbe kerülő nemzetállamok felemelkedésével a legtöbb ország választott nemzeti himnuszt, mely sok esetben egyszerre éli életét az országban népszerű egyéb hazafias dalokkal.
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte.

Viselkedés nemzeti himnusz ünnepélyes keretek közötti hallgatásakor:
A fedetlen fő - elsősorban a férfiaknál - a keresztény európai kultúrában a vallásos emelkedettség, a szentség, illetve az áldásvárás és az alázat szinte kötelező jele. A nők esetében ilyen elvárás nincs. A zártabb, rendezettebb öltözék (célszerű például begombolkozni, a "lazaságot" mutató formákat jelzésszerűen megszüntetni) mindkét nemtől elvárt külsőség. A testbeszéd közmegegyezés szerinti illendősége a Himnusz hallgatása közben az ún. vigyázz állás az ajánlott testtartás. Az arcon figyelem, komolyság, emelkedettség tükröződjön. A Himnusz hallgatása közben ne dohányozzunk, ne együnk és ne igyunk. Énekeljük a szöveget.
A közös éneklés ugyanis a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy valóban a közösség tagjainak valljuk magunkat.

Az Európai Unió himnusza, zeneszerzője:
Beethoven: Örömóda ( IX. szimfónia) Szövegét Friedrich Schiller írta.
Szavak nélkül, a zene egyetemes nyelvén, e himnusz az Európában hirdetett szabadság, béke és szolidaritás ideáljait fejezi ki.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye művészet- és egyháztörténeti épített örökségei:
Magyarország legkeletibb megyéje. Gazdag műemlékekben és vizekben, helyenként mocsaras terület. Sokféle középkori templom található itt. Fél ezer éves műemlékek ezek. Jó állapotúak, jellegzetes festett kazettás mennyezettel rendelkeznek. Viszonylag sűrűn lakott terület volt Árpád korában is.
Tiszabezdéd: honfoglalás kori tarsoly lemezeket találtak itt. Főleg református közösség lakja a területet. 12 vagy 13. században épült Csenge Simai templom ( legrégebbi). Különleges festett kazettákat találtak itt. Ezek magas szintű szellemi üzenet hordozói. A képleírás látszólagosan naiv, magyar képírásrendre jellemző. Naivitás volt jellemző. Ez álcázásul szolgált az inkvizítorok ellen, akik ezt a fajta képírást nem tudták elolvasni.
Árpád kori templom: a fény járása működteti a templomot. A kerek ablakokon bejutó fény megvilágítja a kazettákat a mennyezeten. Szamos folyó félkörívben öleli körül a templomot. A visszaverődő fény bejut az ablakokon.

Gyügye: késő Árpád kori templom. A hajót és a négyszögletes záródású szentéjt diadalívvel választották el. 19 században a reformátusok festett kazettákkal látták el. Ezért a diadalívből el kellett távolítani egy részt. Néhány évvel ezelőtt ezt visszaállították, megakadályozva ezzel a fényjátékot.

Csaroda: 700 éves templom. Fehér színű fal, itt-ott virág mintával díszítve.
Kisvárda: Váráról nevezetes a reneszánsz időkből.
Máriapócs: híres zarándokhely. Görög-katolikus bazilika. Könnyező Madonna. II. János Pál pápa is felkereste.
Nyírbátor: gótikus templom, külön magasodó harangtornya van.
Nádudvar: fazekas mesterek otthona
Báthory múzeum: nemesi család ereklyéi találhatóak itt.
Nyíregyháza: Sz-Sz-B megye székhelye. 300 éves Sósfürdő
Szatmárcsekén nyugszik Kölcsey Ferenc. Temetője egyedülálló. 600 darab csónak alakú sír.
Tákos: református templom. „A mezítlábas Notre-Dame” népi nevén. Nép építészet kiemelkedő.
Tiszadob: Andrássy-kastély. Barokk, eklektikus
Túristvándi: 18. századi vízimalom ma is működik. Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Ebben található egy gótikus templom.

5B tétel:

Az Európai Unió himnusza: Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia)

1823. január 22. – Himnusz születése.
Szövegét Friedrich Schiller írta 1785-ben. Szövege tartalmazza az EU legfontosabb törekvéseit: testvériség, összefogás, szolidaritás, hazaszeretet.
1972. – Az Európai Tanács elfogadta az EU himnuszának, mivel a szabadságot, a békét és a szolidaritást hirdeti.
1985. – Az Európai Unió hivatalos himnuszának fogadták el.

Ludwig van Beethoven (Bonn 1770 – Bécs 1827)

Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett őt tartják a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának. Zenéje a romantika és a klasszika jegyeit is magán viseli. A Haydntól és Mozarttól örökölt szonátaforma és motivikus képek jellemzőek Beethovenre.

Művei:

-         Szimfóniák: I-től X-ig
-         Versenyművek: zongoraversenyek ( 1-5), hegedűverseny
-         Hármas verseny: hegedű, gordonka, zongora
-         Színpadi műve: Fidelio
-         Egyházi műve: Missa Solemnis

Magyar vonatkozásai:

-         Ősei holland nemesek voltak. Édesanyja korán, négy éves korában halt meg. A halálából származó fájdalom, magány határozta meg Beethoven alkotó periódusát.
-         Sokat járt Magyarországon. Haydn magyarországi születési volt, ő volt Beethoven egyik bécsi mestere, illetve az Esterházy udvar zenei vezetője volt ( Beethoven többször is ellátogatott az Esterházyakhoz)
-         Többször járt Pozsonyban és a Hortobágyon.
-         200 évvel ezelőtt 1808-ban A Vasvári kápolnában maga vezényelte a C-dúr misét.
-         1812. – Az akkor Nemzeti Színház ( ma: Pesti Színház) megnyitójára Beethovent kérték fel az ünnepi zene megkomponálásra. Ő komponálta tehát, erre az alkalomra a „König Stephan” – István király című művet.
-         Sokat vendégeskedett Marosvásárhelyen, a Brunswick családnál, miután a két Brunswick nővér, Teréz és Josephine énekelni tanult nála Bécsben.
-         Múzsái: Teréz, Josephine és Babette. Nem tudni, hogy ki volt Beethoven igazi szerelme, de az biztos, hogy magyar származású volt.
-         Fiatalon észlelte a süketség első jeleit, majd teljesen megsüketült.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése