19/A A Parlament épületében rendszeresek a protokoll fogadások, de a Parlament előtti terület is gyakran használatos ilyen célokra. Mint tudjuk, a budapesti Parlament az Országgyűlés székhelye, Európa egyik legrégebbi törvényhozói épülete, a világ harmadik legnagyobb parlamentje. Mutassa be a Parlament tervezőjét, sorolja fel egyéb munkáit! Foglalja össze a Parlament épületének főbb adatait, látnivalóit és rendeltetését! Mi az Országgyűlés legfontosabb feladata? Foglalja össze a mai Magyarország választójogát és választási rendszerét! Hány fős a Magyar Országgyűlés?
Információtartalom vázlata
– A Parlament tervezőjének bemutatása, egyéb munkáinak felsorolása
– A Parlament épületének főbb adatai, látnivalói, rendeltetése
– Az Országgyűlés legfontosabb feladata
– A mai Magyarország választójogának ismertetése
– Magyarország jelenkori választási rendszerének ismertetése
– A Magyar Országgyűlés létszáma
Parlament tervezője: Steindl Imre
Munkássága:
· ELTE Természettudományi és Bölcsészettudományi Kar épülete
· Jáki-templom felújítása
· Váci utcai Városháza épülete
Országgyűlés legfőbb feladata:
Az Országgyűlés a köztársaság legfőbb államhatalmi szerve, amely meghatározza a kormányzás szerkezetét, menetét. Összetételét a nép választja.Feladatai:
1. Alkotmány elfogadása
2. Törvények elfogadása, végrehajtása
3. Költségvetés elfogadása, végrehajtása
4. Kormányprogram elfogadása
5. Miniszterelnök elfogadása
6. Köztársasági elnök, legfelsőbb bíróság, Alkotmánybíróság elnökének, ÁSZ elnökének, ombucmanok, legfőbb ügyész megválasztása
7. Nemzetközi szerződések megkötése
8. Hadi- és békeállapotról dönt, rendkívüli állapotot megelőző védelmi helyzetről dönt, kihirdeti a szükségállapotot
9. önkormányzati rendszerrel kapcsolatos hatáskörök
10. magyar honvédség mindenféle tevékenységéről dönt
11. közkegyelem gyakorlása
Magyar választási rendszer:
A rendszerváltozás eredményeképpen 1989-ben Magyarországon többpártrendszerű, parlamentáris demokrácia jött létre.
A választójog
A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az, hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép, az egész társadalom. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos.
Ez a következőket jelenti:
-általános: minden nagykorú -18. életévét- betöltött-magyar állampolgár szavazhat, aki a Magyar Köztársaság területén él és cselekvőképes, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és a bíróság nem ítélte jogerősen szabadságvesztésre vagy kényszergyógykezelésre.
-egyenlő: minden választásra jogosult állampolgár szavazata azonos értékű.
-közvetlen: csak személyesen lehet szavazni, más nem szavazhat helyette.a választópolgárok közvetlenül a jelöltre/jelöltekre adják le szavazatukat. Magyarországon két esetben találkozunk közvetett választással: a köztársaság elnökét /5 évre/ az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlés elnökét /4 évre/ a megyei közgyűlés tagjai választják és nem a választópolgárok közvetlenül.
-titkos: a választópolgár zárt fülkében, belső meggyőződése alapján dönthet arról, hogy kire, illetőleg melyik párt jelöltjeire adja le szavazatát. Szavazata nem kerülhet nyilvánosságra, a titkosságot büntetőjogi szankciók is védik.
Országgyűlési képviselők választása
Magyarországon országgyűlési választásokra illetve önkormányzati választásokra négyévenként kerül sor. Az országgyűlési képviselői mandátumhoz egyéni választókerületben, területi és országos listán lehet bejutni.
A./ egyéni választókerület
Az ország 176 egyéni választókerületre van felosztva, ahol-pártok által indított vagy független- jelöltek indulhatnak. A jelöltállítás feltétele minimum 750 választásra jogosult ajánlásának (kopogtató cédulák) összegyűjtése. A választások során itt személyekre lehet szavazni és a szavazatok abszolút többségét /50%+1/ elnyerő jelölt lesz a képviselő. A választás azonban csak abban az esetben lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele elment szavazni. Amennyiben a jelölt az első fordulóban nem szerzi meg az abszolút többséget második fordulót, kell tartani. A második fordulóban a három legtöbb szavazatot elért jelölt mérkőzhet meg újra, és az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja, feltéve, ha a szavazásra jogosultak 25%-az elmegy szavazni.
b./ területi lista
Az egyéni választókerületek mellett a pártlisták alkotják választási rendszerünk másik alappillérét. Magyarországon minden megye és a főváros egy területi választókerületet alkot. A húsz területi választókerületben a pártok abban az esetben állíthatnak listát, ha az adott megye egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani.
C./ országos lista
Az országos listára nem szavaznak külön a választópolgárok, hanem az egyéni választókerületek töredékszavazatai kerülnek fel rá. Töredékszavazat=az egyéni választókerületben a vesztes jelöltekre leadott szavazatok. Országos listát csak azok a pártok
állíthatnak, amelyek legalább hét megyében tudtak területi vagy pártlistát állítani. A mandátumok elosztása előtt összesítik a listákra leadott szavatokat, és amennyiben nem éri el a pártra leadott szavazatok aránya az 5%-os küszöbhatárt, úgy ezek a pártok nem kapnak mandátumot sem a területi, sem az országos listáról.
A 386 országgyűlési képviselő tehát három mandátumszerzési mód alapján kerül be a parlamentbe: 176 képviselő egyéni választókerületekből, 152 képviselő területi pártlisták alapján, 58 képviselő pedig a pártok országos listáiról jut a mandátumhoz.
Önkormányzati rendszer Magyarországon
Jelenleg több mint négyezer település van. Ebből kb. háromezer, rendelkezik önálló települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak.
Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító, annak közvetlen érdekeit kifejező, független szervezet, amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. A helyi önkormányzatok választott vezetője a polgármester. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket szintén négyévenként választjuk. Az országgyűlési képviselőket tavasszal, míg a helyi önkormányzatok tagjait, vezetőit ősszel. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő, illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. A választás egyfordulós, az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb, tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány.
Parlament: Neogótikus stílusú
- 1885-től 17 éven át tartott az építkezés.
- Átlagosan 1000 ember dolgozott egyszerre. Cél: minden eleme magyar alapanyagból készüljön. Ez egész iparágakat lendített fel. (márvány)
- Tervezett összeg 9 millió forint volt, ehelyett 38 millió forintos vállalkozás lett.
- 176 ezer köbméter földet mozgatott meg.
- 40 millió téglát húztak fel.
- 268 m hosszú
- középső területe 123 m széles
- Kupolarész 96 m
- 18 ezer négyzetméter a területe
- az épület óriási betontányéron áll, benn 150 szobor, kívül 90 szobor
- Címerek, hazai virágok motívumai fellelhetőek a díszítésnél. Aranyat is használtak a díszítéseknél 22-23 karátos, összesen 40 kg
- 27 kapu, 29 lépcsőház, 13 személyi és teherlift
- több mint 200 irodahelyiség
- 50 db 5 emeletes lakóház férne el benne
- Esztétikai szempontból a Duna felöli oldal a főbejárat.
- Hivatalos bejárat a Kossuth tér felől
- Szimmetrikus épület
- Az északi és a déli szárny összekötő eleme a kupolacsarnok.
Díszlépcső: két oldalán oroszlánszobrok találhatóak. Alkotók: Markup Béla és Somogyi József.
Steidl mellszobra 1904-ből itt található. Ez Stróbl Alajos műve.
Mennyezeten freskók találhatóak: Lotz Károly munkái.
Kupolacsarnok: 16 szögletű körfolyosóàEgyik legkorábban elkészült része. Milleneumi ünnep egy részét itt tartották. Kupolacsarnok: körben 16 uralkodó szobra és címerpajzsa található itt.
Árpád – Szent István – Szent László – Könyves Kálmán – II. András – IV. Béla – Nagy Lajos – Hunyadi János – Hunyadi Mátyás – Báthori István – Bocskai István – Bethlen Gábor – I. Rákóczi György – III. Károly – Mária Terézia – II. Lipót
Alkotók: Holló Barnabás, Köllő Miklós, Ligeti Miklós, Szécsi Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése