9/A Ön, mint az egészségtudatos életmód elkötelezett híve, nem dohányzik. Amikor munkahelyén betiltották a dohányzást, örömmel üdvözölte az intézkedést.
Sorolja fel a dohányzást tiltó helyeket!
Mutassa be, hány részből tevődik össze a dohányzás ceremóniája, és milyen „tudni illik” csatolható ezen ceremóniákhoz?
Vázolja fel az Európai Unió dohányzással kapcsolatos állásfoglalását! Milyen intézkedések történtek eddig, és mik várhatók a jövőben?
Miként alkalmazza hazánk az Európai Unió dohányzás betiltására vonatkozó intézkedéseit? Hol tilos és hol megengedett a dohányzás?
Mi jellemzi az alábbi országokat a dohányzásra vonatkozóan: Peru, Bolívia, Anglia, Franciaország, Írország, Málta, Litvánia?
Információtartalom vázlata
– A dohányzás tiltása bizonyos helyeken és adott esetekben
– A „rágyújtás” folyamatának részei és idevonatkozó illemtana
– Az Európai Unió dohányzással kapcsolatos állásfoglalása
– Dohányzást tiltó rendeletek hazai alkalmazásai
– Eltérő „füstölgési” szokások Peru, Bolívia, Anglia, Franciaország, Írország, Málta, Litvánia
esetében
9/B Milyen illemszabályok vonatkoznak a dohányzásra?
a) étkezésnél – asztalnál b) állófogadáson
Fajtái:
- Cigarettázás
- Bagózás: A megperzselt, félig összeégett pipadohány, a bagó rágása. A bagót hátsó fogukra nyomkodják, rágják és nagyokat köpködnek tőle. Csak olyan társadalmi-foglalkozási csoportok körében terjedt el nagyobb mértékben, ahol tilos volt a nyílt láng használata, s ezért a dohányzás megszokott formái is; így a tengerjáró népeknél a hajósoknál, nálunk a huszárkatonák és a bányászok között.
- Pipázás
- Szivarozás
- Tubákolás: A dohány füst nélküli élvezetének formája. A dohányt felszívják az orron keresztül. Régi idők terméke. Elterjesztői a tengerészek voltak. A dohánybálák átrakásakor a dohányport belélegezték és a por kitisztította a légutakat.
Jean Nicot lisszaboni francia nagykövetnek "köszönhető"a dohány behozatala Dél-Amerikából Európába.
A dohányt eleinte fájdalomcsillapító szerként alkalmazták, gyomorgörcsre, fogfájásra. Hamar felismerték azonban élvezeti hatását is, és a XVII. században már divatos volt előkelő angol körökben.
Már ekkor kialakultak élvezetének ma is ismeretes szokásai: a dohány rágása, az orrba szippantás, valamint a dohányfüst szívásának válfajai, a cigaretta, a szivar, a pipa, keleten a vízipipa.
Korunk egészségügyi oktatása kemény harcot folytat a dohányzás visszaszorítása ellen, felsorolva a szervezetre kifejtett káros és tartósan romboló hatását. Az egyes országokban változó sikerrel folyik ez a kampány, de mindenféleképpen aláhúzza a dohányzással kapcsolatosan történelmileg kialakult társadalmi szokások és illemszabályok betartásának szükségességét.
Az Amerikai Egyesült Államokban a dohányzás elleni kampány olyan hatásos volt, hogy ma már számos vállalatnál és hivatalban nem alkalmaznak olyanokat, akik dohányoznak.
A skandináv államokban különös társadalmi ellenérzés nyilvánul meg azokkal szemben, akik az utcán dohányoznak. A nőkre ez fokozottan érvényes.
A dohányzás ellene kampány világméretű: a legtöbb európai országban törbény írja elő a cigaretta-dobozon és -reklámon "A dohányzás káros az egészségre" felirat feltüntetése.
Mai hazai gyakorlatunk és a nemzetközi szokások a következőképpen foglalhatóak össze:
Tilos a dohányzás:
- helyi közlekedési eszközön, tömegközlekedési eszközön, megállókban
- ruhatárban
- liftben
- kulturális előadásokon
- előadótermekben
- minden egészségügyi intézményben (pl. kórházban)
- játszótéren
- bölcsödében, óvodában, iskolában
- benzinkúton (mivel robbanást előidézhet)
- Ahol tábla jelzi azt, hogy tilos a dohányzás
Nem illik dohányozni:
- Utcán
- Lakásban, ha a vendéglátó nem gyújt rá
- Gépkosiban, ha az útitársak nem dohányoznak
Nem illik égő cigarettával belépni épületbe, lakásba, munkaszobába, a fogadás termébe, gépkocsiba beszállni, bemutatkozni, fogadni valakit.
A kínálás az első rágyújtáskor, ha a dohányzásnak nincs akadálya, majdnem kötelező, a továbbiakban nem ,de udvarias gesztus. A szomszédokat meg kell kínálni, kisebb társaságban mindenkit. Elfogadni vagy visszautasítani szabadon lehet, de visszatetsző mindig más cigarettáját szívni.
A tűzadás ceremóniája: tüzet ad a férfi a nőnek, a fiatalabb az edősebbnek, a megkínált a kínálónak. A tüzet adó nem tarthatja szájában a cigarettát tűzadás közben, nehogy leégjen és a parázs lehullva kárt okozzon.
A gyufát a dobozon magunk felé húzva gyújtjuk meg és tűzadás után elfújjuk, nem hadonászva, lengetve oltjuk el. Egy gyufával legfeljebb két szmélynek adunk tüzet, diktálja az említett szokás, a közmondés viszont: a harmadikat lelövik. Ez a búr háborúk lövészárkaiból származik, de érvényes az első világháború lövészárkaira is: amíg ketten rágyújtottak, az ellenség bemérte a célpontot, de lőni csak a harmadikra lett volna ideje.
Öngyújtóval való tűzadáskor mindenkinek kattinjuk fel a lángot.
Szivarra rágyújtónak nem adunk tüzet, hanem egy doboz gyufát vagy öngyújtót nyújtunk át.
A hamu leverése a kulturált dohányzás fontos eleme. Biztonsági és esztétikai okokból nem szabad a cigarettán hosszú hamuvéget hagyni, a hamut az asztalra vagy a földre ejteni.
A csikket határozott kézmozdulattal nyomjuk el, hogy ne füstöljön tovább, és ne játsszunk vele a hamutartó egy részét "pucolva". A szivarnál ugyanígy kell eljárni.
A hamutartó a rendeltetését a nevében hordja: nem arra való, hogy a cukor vagy a tejpor eltépett tasakját, papírszemetet dobjunk bele. A kiürült cigarettadobozt is legfeljebb a hamutartó mellé tegyük.
Az Európai Unió, dohányzással kapcsolatos állásfoglalása:
Az EU-ban egyre szélesebb körben tudatosul a dohányzás káros hatása. Az egységes Uniós tiltást többnyire azért ellenzik a tagállamok, mert az üzlet visszaesésétől tartanak, elsősorban a vendéglátásban. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a statisztikák eléggé ellentmondásosak. Az Unión kívül Norvégiában a vendéglátóhelyi dohányzás betiltása után állítólag 8%-os volt a csökkenés. Az Írek ellenben azt állítják, hogy náluk még kissé meg is emelkedett a forgalom a szigorítás bevezetése után. A munka végeztével feltehetőleg a nem dohányosok is szívesebben elmennek egy-egy bárba, kocsmába, akkor, ha nem kell füstöt szívniuk kedvenc sörük mellé.
1989-ben fogalmazott állásfoglalásuk, a nyilvános helyeken történő dohányzással kapcsolatban, valamint 2002-ben ajánlást tettek közzé, melyben ösztönzik a tagállamokat a jogi intézkedések meghozatalára a nemdohányzók védelme érdekében a munkahelyek, zárt légterű nyilvános helyek, tömegközlekedési eszközök vonatkozásában. Az Unióban ebben a szabályzásban élenjáró országok: Írország, Skócia, teljes (a kocsmákra és éttermekre is kiterjedő) dohányzási tilalmat vezetett be.
Eltérő „füstölgési” szokások Peru, Bolívia, Anglia, Franciaország, Írország, Málta, Litvánia esetében:
- Peru, Bolívia:Vannak olyan országok, pl. Peru és Bolívia, ahol a nők és a gyerekek is dohányoznak. Nők pipáznak.
- Angliában, Franciaországban a jobb családok férfitagjai a dohányzó szobán kívül más helyiségben nem dohányoznak. Londonban, nyilvános parkokban, sétatereken tilos a dohányzás. Litvániában pedig a legtöbb szórakozóhelyen is.
Angliában a dohányzás külön ceremónia. Nagyobb társaságban az étkezés végén, aki toast-ot mond jelzi, hogy rá lehet gyújtani. - Írország, Anglia, vagy Szlovénia: Ezekben az országokban a dohányzást egyedül a lakásban engedélyezik, nem lehet dohányozni a diszkókban, kocsmákban sem.
Dohányzást tiltó rendeletek hazai alkalmazásai:
· A játszótereken és a aluljárókban tilos a dohányzás.
· Tilos a dohányzás a BKV-megállókban.
Az állófogadáson a dohányzás általában kötetlen, rágyújtáskor a gyakorlatiasak hamutartó közelébe helyezkednek. Nagy illetlenség cigarettával a kézben az asztalhoz menni és szedni.
Asztalnál étkezésnél általános szabály az, hogy csak a főétel után gyújtanak rá. A jelet a házigazda adja meg vagy szóban, vagy azzal, hogy maga is rágyújt. Ezt megelőzően csak akkor megengedett a dohányzás, ha a vendéglátó is dohányzik. A cigarettát azonban minden fogás megkezdése előtt el kell nyomni, nem füstölöghet a hamutartóban, miközben eszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése