Művelődéstörténet 8. tétel

Közismert magyarországi népszokások felsorolása:

- Karácsony
- Regölés
- Hejgetés

- Névnapi köszöntés
- Farsang
- Balázsjárás, Gergelyjárás

- Húsvét
- Komatálküldés
- Május elseje

- Aratóünnep
- Szüreti mulatságok

- Mindenszentek napja

- Luca napja

- Disznótor

- Miklós-nap

Pünkösdi népszokások ismertetése:

• A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját.
• A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik.
• Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
• Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.
• Magyarországon is  piros betűs nap a Pünkösdhétfő.
• A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.
• A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon.
• A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek.

Pünkösdi népszokások:

A Pünkösdikirályné járás: A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.

A törökbasázás: Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

Pünkösdi eső: Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem.

Pünkösdikirály választás

 Májusfaállítás, zöldághordás: Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki.

A fákat szalagokkal, étellel-itallal is díszítették.

Márton-napi népszokások ismertetése:

• (November 11) Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak.
• Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba.
• Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották.
• A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
• Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
• Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje.
• Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Az ősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
• Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.
• A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

Hungaricumok felsorolása:  Különleges, jellegzetes, egyedi dolog, ami Magyarországra jellemző, amelyről a magyarokra ismernek a világban. (+germanikum, italikum)

Hungaricumok csoportosítása: tájegységek, múzeumok, zenei, népmesék, állatok, növények, személyek, találmányok és feltalálóik, termékek

77/2008. országgyűlési határozat:

1. Kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek.

2. A fentiekről, valamint a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról a

Kormány kétévente adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek, első alkalommal 2009. december 31-

ig.

- Élelmiszerek: Békési szilvapálinka, Budapesti téliszalámi, Csabai kolbász, Pick szalámi, Gyulai kolbász, Hajdúsági torma, Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, Kecskeméti barackpálinka, Makói vöröshagyma, Szatmári szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Szegedi fűszerpaprika-őrlemény, Szegedi téliszalámi, Szikvíz, Tokaji aszú

a) étel: gulyás, tarhonya, kolbász, birsalmasajt, bundáskenyér, kemencés kenyér, kemencés lángos, kenyérlángos, kürtöskalács, lépesméz, mézeskalács, méz, óvári sajt, perec, szaloncukor, Szamos marcipán, Szatmári szilvalekvár, szürkemarha- bivaly- mangalica termékek, tönkölybúza, vargabéles

b) ital: bor ( Badacsonyi Kéknyelű, Tokaji Aszu, Egri Bikavér), sör (Aranyászok, Borostyán, Borsodi, Dreher, Kőbányai, Pécsi Szalon, Soproni), pálinka

- Gyógyhatású hungarikumok: Béres Csepp, C-vitamin
- Magyar népmesék: Vuk, Ludas Matyi
- Néprajzi hungarikumok: bogrács, busójárás, fegyvervésés, hajdúk, karikásostorok, matyók, somogyi betyárvilág, tiszai halászat
- Zenei hungarikumok: Bartók Béla, Kodály Zoltán, magyar népzene
- Kézművesség: bőrművesség, busómaszkfaragás, csuhéfonás, fafaragás, faművesség, fazekasság, fésűs, szaruműves, gyöngyfűzés, íjászat, kalocsai hímzés, kalocsai pingálás, kocsik és hintók, kovácsoltvas művesség, matyó hímzés, nemezelés, népművészeti babák, néptáncos ruhák, nyeregkészítés, patkolt tojások, porcelán babák, szövés, vert csipke, Hollóházi porcelán, Herendi porcelán, Zsolnay porcelán

- Múzeumok: Bátai Tájház és Halászmúzeum, Falumúzeum (Tura), Magyar Folklórközpont, Mohácsi Busó Ház, Palóc Múzeum, Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szalmamúzeum, Zsolnay Manufaktúra, Herendi Porcelánmanufaktúra

- Tájegységek: Aggteleki Cseppkőbarlang, A Hanság kapuja, Balaton, Délibáb, Alföld, Egerszalóki hőforrás, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, Szépasszonyvölgy, Velencei-tó

- Őshonos állatok és növények: balatoni fogassüllő, bivaly, bronzpulyka, cigája juh, cikta juh, fehér magyar tejelő kecske, gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, magyar óriás nyúl, magyar parlagi szamár, magyar racka juh, magyar tarka marha, mangalica sertés, mezőhegyesi félvér, nóniusz, régi magyar lúd- és kacsafajták, rézpulyka, sárga magyar tyúk, shagya-arab, szürkemarha

a) Őshonos magyar kutyafajták: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár.

 Feltalálók:

Bánki Donát: gépészmérnök, Karburátor feltalálója.

Bíró László: golyóstoll

Bláthy Ottó: villanyóra

Csonka János: gépjárműgyártás elindítója

Irinyi János: gyufa, számológép

Rubik Ernő: rubik kocka

Richter Gedeon: gyógyszerkutatási tevékenysége kiemelkedő

Szentgyörgyi Albert: C-vitamin, P vitamin

Béres József: Béres csepp

Magyarország néprajzi tájegységeinek felsorolása: Dunántúl, Észak (Felföld), Alföld, Erdély-Moldva, Lippa-Nagyvárad-Debrecen-Miskolc vonal

Galga-vidéke

-         Északfelföldi régióhoz tartozik.

-         Sokszínű népi kultúrát őriz. Aszódi Petőfi Múzeum gyűjtőterülete.

-         Etnikai, vallási kialakulására a 18. században került sor.

-         A hódoltság alatt elnéptelenedett a vidék, de az aprófalvas településszerkezet megmaradt. A hódoltság utána betelepítés kapcsán a népesség szinte teljesen kicserélődött.

-         18. század második felében evangélikus szlovák parasztok (tótok) érkeztek erre a területre. Előtte evangélikus németek, illetve más megyékből, mint Nógrád és Pest megyéből érkeztek ide emberek.

-         Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.

-         A nagycsaládos felépítés jellemző rájuk. 18-20 főből álltak a nagycsaládok, több generáció élt egy fedél alatt. (Apa, anya, unoka a szobában aludt, eladósorban lévő lányok a kamrában, legények az istállóban)

-         Férfiak feladata: szántás, vetés, cséplés, azaz a mezőgazdasági munkák.

-         Népi építészet: palóc stílus északról, délről alföldi stílus a jellemző. Ez vegyes formát hozott létre. A népviseletnek köszönhetően megkülönböztethetőek voltak.

-         Ha a telkes jobbágyból parasztgazda lett, akkor a viseletben a cifraságokra jobban adtak.

-         19. századtól a hétköznapi és az ünnepi viselet meg volt különböztetve egymástól.

-         Menyecskék világosban jártak amíg nem volt családjuk.

-         A 20. század második felétől a népi kultúra megváltozott. A népi kultúra már turistalátványosság, nem a hétköznapi életünk része.