20/A A turizmus kínálata, az egyre bővülő gazdasági kapcsolatok és nem utolsó sorban a Magyarországon is meglévő mohamedán műemlékek is fontossá teszik, hogy a világ második legnagyobb vallásáról, az iszlámról is legyenek ismereteink. Milyen vallás az iszlám, hol és mikor keletkezett, mely földrészeken, országokban terjedt el? Ki volt az iszlám alapítója? Sorolja fel az iszlám jellemzői közül a vallásgyakorlat öt pillérét! Mi az iszlám alapkönyve és két forrása? Foglalja össze az iszlám étkezési előírásait és az étkezés 12 alapszabályát, valamint a bor és a szerencsejáték szerepét a muzulmán vallásban! Milyen szerepet tölt be Mekka a muszlimok életében? Sorolja fel a hazai mohamedán építményeket, majd foglalja össze a mecsetek vallásban betöltött szerepét!
Információtartalom vázlata
– Az iszlám vallás meghatározása, alapítója, alapításának helye és ideje, Mekka szerepe
– Az iszlám elterjedése (földrészek, országok)
– Az iszlám vallásgyakorlat öt pillére és két forrása
– Az iszlám étkezési előírásai, az étkezés 12 alapszabálya
– A bor és a szerencsejáték szerepe a muzulmán vallásban
– Hazai mohamedán építmények
– A mecsetek vallásban betöltött szerepe
20/B Milyen eltérés vagy milyen összefüggés van a következő szavak között: iszlám, muzulmán, muszlim, mohamedán?
- Egyistenhívő, monoteista vallás.
- Az arab, a zsidó és a keresztény hit közös tőről fakad. Mindhárom monoteista vallás.
- Iszlám vallás vallásalapítója Mohamed
- Iszlám vallás hívői a muszlimok (muzulmánok). Az iszlám vallást tekintik az egyetlen igaz vallásnak.
Keletkezése:
- Az Arab-félszigeten Kr. Után 7. században alakult ki.
- Az Arab-félsziget lakói (beduinok) ezelőtt nomád életformát folytattak, egyfajta bálványimádást folytattak.
- Élt bennük az ősök kultusza, bálványozták a fákat, a köveket.
- Az arabok legtiszteltebb fétise: Kába-kő ( fekete meteorkő). A Kába-kőhöz tömegesen zarándokoltak a zarándoklat hónapjában. Ez a Ramadán. Ez fegyverszüneti időszak is volt.
- Szilárd erkölcs volt fellehető: murva ( jelentése férfiasság)
- A murva három gondolatot foglalt magába: bátorság, vérbosszú, vendégszeretet.
- A beduin törzsek állandó támadásoknak voltak kitéve. Azért, hogy megvédjék magukat a külső támadásoktól egységes ideológiát hoztak létre. Lemondanak a vérbosszúról. Ez teremtette meg az iszlám alapját.
Iszlám: Isten iránti odaadás, belenyugvás Isten akaratába.
Hívőit muszlimoknak (muzulmánoknak) nevezzük. A mohamedán megnevezést nem kedvelik, mert Mohamed nem új vallást alapított. A hit Istenből fakad, csak Mohamed által nyerte el végleges formáját az iszlám.
Iszlám alapkönyve: a Korán ( jelentése hirdetés) A Korán a tanításokat terjeszti, értelmezi.
Istenük: Allah
Mohamed létező, történelmi személy volt. Neki tulajdonítják az arab világban lévő erő felismerését, és azt, hogy azt egyesíteni kell. (Gábriel arkangyal közvetítése)
A Próféta futását 622. július 16-ához kötik. Elüldözték a mekkai kereskedőt másik városba, Medinába. Ez az iszlám időszámítás kezdete. A kereszténység után a világ második legnagyobb vallása. Kb. 1,5 milliárd követővel rendelkezik. A Föld állandó lakosságának
20%-a iszlám vallású.
Legelterjedtebb: Közel-Kelet, Észak-Afrika, Közép-Ázsia, Malajzia, Indonézia
Irányzatai: síita és szunnita irányzat
5 fő hittétele:
- Hitvallás: egyistenhit. Nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája. Isten minden bűnt megbocsájthat, kivéve a hitetlenséget.
- Napi ötszöri imádkozás. Szigorú rítusa van. 5 különböző napszakban kell történjen. Közös imádkozás.
- Jótékonykodás, adakozás. (Zakát) Egy évben egyszer kötelező nagy mértékben adakozni.
- Böjt: egy bizonyos hónapban, a Ramadán a legszigorúbb böjt időszaka. Tilos enni, inni, dohányozni hajnaltól késő estig 1 hónapig. (nyállenyelés is tilos)
- Mekkai zarándoklat a Kába-kőhöz. Minden muzulmán számára egyszer az életben kötelező.
Dzsihád: szent háború (dzsihád jelentése: erőfeszítés, igyekezet) Nem a 6. pillére a vallásnak!!
Az igaz hitet kell terjeszteni Allah utasítására, akár fegyverrel, erőszakkal is.
A fiúkat 7-10 évesen körülmetélik.
Az étel isten legnagyobb ajándéka, felosztják az ételeket különböző kategóriákba.
Tilos és tisztátalan / megengedett és jó
Sertéshús, vér, elhullott állatok, alkohol fogyasztása tilos. A zarándoklat idején tilos vadászni, a tengeren halászni lehet.
Tilos a bor és a szerencsejáték az iszlám vallásban. A Sátán fő műve, sátáni cselekedetnek tartják.
Az iszlám naptár holdhónapokat számol, 12 darab holdhónap van, ebből a 9. a Ramadán. Péntek az ünnepnap.
Étkezés alapszabályai:
1. Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked.
2. Elégedj meg azzal, amit neked adott!
3. Mielőtt hozzáfognál az evéshez, mondd azt, hogy Isten nevében!
4. Étkezés után mondd azt, hogy Istennek hála!
5. Étkezés előtt moss kezet!
6. Az asztal bal oldalán foglalj helyet!
7. Jobb kezed 3 ujjával étkezzél!
8. Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat!
9. Egyél a közvetlenül előtted levő tálból, annak is a hozzád közel eső részéből!
10. Végy kis falatokat!
11. Jól rágd meg az ételt!
12. Ne bámuld a veled étkezőket!
Az étkezési szokásokat minden iszlám hívő betartja!
Az iszlám két forrásból vezeti le tanításait:
• Korán: A Korán az iszlám elsődleges és legfontosabb forrása. A muszlimok szerint Isten által kinyilatkoztatott mű, és Isten szavait tartalmazza. Bár az iszlám az Isten által leküldött többi könyvet is elismeri (Tóra, Biblia), egyedül a Koránt tartja romlatlan, változatlan formában megmaradtnak. A Korán kizárólag a Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szövegeket tartalmazza, más prófétákra és kinyilatkoztatásokra csak ezen keresztül utal. A Korán szövegét tekintve az iszlám különböző irányzatai között nincs különbség, valamennyi irányzat ugyanazt a 7. század közepén Mohamed kortársai által a próféta szavaiból összeállított szöveget fogadja el Koránként.
• Szunna: A szunna az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti. A síita irányzatban a szunna kibővül az imámok tanításaival és cselekedeteivel is.
A mecsetek vallásban betöltött szerepe
mecset, (arab: masztzsid)
– Az arab szó jelentése: az imádkozás, a földre borulás helye; lényegében imahely, az iszám vallási szertartás kollektív gyakorlásának nyilvános létesítménye. Építészeti tekintetben többféle változata van. Állhat egyedülállóan, de a jelentősebb mecsetek általában a vele funkcionális kapcsolatban álló létesítmény(ekk)el építménycsoportot alkotnak (előkert rituális kúttal, medresze, esetleg kolostor). Azokat a mecseteket, amelyek számára engedélyezett a pénteki khutbá szertartás, nagymecset-nek, péntekmecset-nek, illetve dzsáminak nevezik. A köznapi szóhasználatban, de gyakran az építészeti szakirodalomban a dzámikat is csak mecset-ként nevezik.
– A korai mecset egyszerű épület volt, hasonlított Mohamed próféta medinai házára, amelyhez egy szószéket, minbart építettek, hogy a nagy tömeg is hallhassa a próféta hangját. A mecset nemcsak vallási célokat szolgált, hanem a közösségi viták színhelye, egyben a bíróság is volt. A mecsetekben napjában többször összegyűltek a hívők, hogy elmondják egyszerű imájukat.
– Al-Valid kalifa vezette be a próféta medinai házának felépítésekor a mihrab (patkóíves imafülke) használatát, amely eredetileg egy falba vájt mélyedés volt, és a mekkai Kibla (Kába)irányát jelezte a mecsetekben és/vagy a madraszák udvarán. Ezért itt falat is emeltek és ebben az irányban térdre hajolva imádkoztak a hívők. Hogy megvédjék őket a tűző naptól, a madraszák udvara körüli oszlopcsarnokokat lefedték.
Hazai mohamedán építmények
Mecsetek, dzsámik
Megjelenésüket centrális elrendezésük, az arra boruló félholdas öblös kupolák és lágy körvonalaikkal éles ellentétben álló, vertikális hangsúlyú minaretjeik jellemzik. Alaprajzuk és belső elrendezésük legtöbbször négyzetes, (esetleg kupolákkal fedett előcsarnokkal, harem-mel), felfelé pedig sztalaktitos (sejtgyám) közvetítésű, kupolával átfedett nyolcszögű térbe megy át. Ülőalkalmatosságokra az ájtatosság sajátos jellege miatt nem volt szükség, ezért a padlók és falsíkok a jellegzetes, figurális ábrázolástól mentes ornamentikája miatt tisztán érzékeltették a téralakítás lényegét. A csúcsíves vagy szamárhátíves falhevedereken és a cseppkőszerű sztalaktit csegely-átmeneteken kívül csak a Mekka (azaz délkelet) irányában kialakított és néha gazdagabban díszített imafülke (mihrab) és a keskeny, meredek szószék (mimbar) jelentett tagozást.
Az ismert magyarországi emlékek:
Buda/Budapest: • Oszman bej dzsámija
Pécs:• Gázi Kászim pasa dzsámija
• Jakováli Hasszán dzsámija
• Memi pasa dzsámija: ma már nincs meg.
• Ferhád pasa dzsámija: ma már nincs meg.
Türbék A török vallási építkezések igénytelenebb alkotásai a türbék, síremlékek, sírkápolnák, melyek mint szerény méretű, centrális, kupolás létesítmények a muszlim temetők turbános sírkövei közül emelkedtek ki.
Buda:• Gül Baba türbéje
Pécs:• Idrisz Baba türbéje
Buda:• Gül Baba türbéje
Pécs:• Idrisz Baba türbéje
Buda:• Rudas-fürdő a Duna mellett
• Rác (Imre)-fürdő
• Király-fürdő
• Császár-fürdő
• Rác (Imre)-fürdő
• Király-fürdő
• Császár-fürdő
20/B Milyen eltérés vagy milyen összefüggés van a következő szavak között: iszlám, muzulmán, muszlim, mohamedán?
Iszlám: egyistenhívő, monoteista vallás.
Muszlimok, muzulmánok: az iszlámhívők.
A nyugati kultúrkörben régóta jelen lévő mohamedán megjelölést a muszlimok általában elutasítják, mivel azt sugallja, hogy a vallás központi szereplője a próféta lenne, nem pedig maga Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése