Köszönés, Megszólítás, Kézfogás, Kézcsók

2/A Ön állásinterjún vesz részt egy tolmácsokat és idegenvezetőket közvetítő cégnél. A felvételi beszélgetés alkalmával az alábbi feladatokat kapja:

Sorolja fel a legáltalánosabb, leggyakoribb társadalmi érintkezési formákat!

Melyek a köszönés jól kialakult, sőt kifinomult szabályai? Megengedett-e a nemzetközi hivatalos kapcsolatokban a tegező köszönés, ill. a tegeződés?

Hogyan kell egy tökéletes kézfogásnak megtörténnie a gyakorlatban?

Honnan maradt ránk a kézcsók? Kiket illet meg a kézcsók? Ön ismer olyan esetet, amikor nem hölgyet illet meg a kézcsók? Mely ország(ok)ban minősülne nagy udvariatlanságnak a kézcsók és miért?

Az ölelés mely országokban jelent hagyományos és bizalmas üdvözlési formát?

Információtartalom vázlata

–                 Leggyakoribb társadalmi érintkezési formák

–                 Köszönés szabályai. Tegezés vagy magázás a nemzetközi hivatalos kapcsolatokban

–                 A tökéletes kézfogás folyamata

–                 A kézcsók eredete, akiket megillet, országok, ahol tabu a kézcsók

–                 Az ölelés hagyományos országai

2/B Mit jelent a szívre tett jobb kéz vagy a mellen keresztbe font kar?

____________________________________________________________________

Köszönés:
A legáltalánosabb és leggyakoribb társadalmi érintkezési forma, bevezetője minden új vagy ismétlődő kapcsolatnak. A köszönés két elemből tevődik össze: a szóbeli és a magatartási megnyilvánulásokból.

A köszönés szóbeli formulája az európai nyelveken rendszerint a napszakra utaláshoz kötődik. A magyar nyelvben a "jó reggelt", "jó napot", "jó estét", "jó éjszakát" kifejezéshez az udvariasság megkívánja a "kívánok" hozzátételét is!!!
Az elköszönés rendszerint a viszontlátásra való utalást jelenti.
A napszakhoz kötődő köszönés általában magázódással jár. A tegező köszönés hivatalos kapcsolatokban régi és jó ismerősök között szokás. Mivel azonban bizalmas kapcsolatot fejez ki, amihez másoknak semmi közük, mások jelenlétében gyakran átvált a semleges vagy magázódó formulára.
Sokféle nyelvi változata van:"szervusz", "szia", "helló".

Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak, a belépő a bennt lévőknek.
A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.

A köszönés formalitásai:
- Fejbiccentés: a futó találkozások formája.
- Kalapemelés
- Könnyű meghajlás
- Mélyebb meghajlás
- A felállás
- Kézfogás
- Csók
- Ölelés
- Kézcsók

Kézfogás:
Az üdvözlés egyik legrégibb formája. A fegyvertelenség,tehát a barátság jelképe, akárcsak keleten a szívre tett jobbkéz vagy a mellen keresztbe tett kéz. Jelzi, hogy nincs náluk semmiféle fegyver, baráti, békés érzelmekkel közelednek. Ezt igazolja többek között az itt a kezem, nem disznóláb tréfás szólásunk is. Eredeti értelme akkor világosodik meg, ha tudjuk, hogy régen az elöltöltős pisztolyt mondták gúnyosan disznólábnak.
A kézfogás, mint a másik emberrel való első fizikai kontaktus, befolyásolhatja a másik személyben a rólunk kialakuló képet. Az sem mindegy, hogy kézfogásunkhoz milyen verbális és nonverbális kommunikáció, azaz egyéb gesztus társul. Kezünk ápoltsága, tapintása, formája sokféle információs jelet hordoz, sok mindent elárul személyiségünkről, szokásainkról, életvitelünkről, jellemünkről.
Szabályai ellentétesek a köszönésével: aki előre köszön, annak meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt.
A kéznyújtás figyelmen kívül hagyása, a kézfogás el nem fogadása sértést jelent.
A kézfogás egyszerű, rövid, határozott mozdulat. Nem a másik tenyerének hosszan tartó szorongatása.
Kézfogás közben a felek egymás szemébe néznek. A félrenézés éppen olyan sértés, mint a kézfogásra emelt kéz mellőzése vagy közben a dohányzás.
Ha a felek kesztyűben vannak a találkozáskor, a férfinak le kell húznia a kesztyűjét, a nőnek nem. Ha mégis megteszi, az különös megtiszteltetést jelent. Ha kesztyűt visel mindkét fél akkor lehet kesztyűben is kezet fogni. Viszont ha bármelyikük a két fél közül nem visel kesztyűt, akkor annak aki viseli a kézfogás előtt le kell vennie azt és puszta kézzel kell kezet fogni.
Ha a kézfogás előtt ül valaki, akkor illik felállva elfogadni a kinyújtott kezet.

Kézcsók:
A spanyol etikettből az osztrák udvartartáson keresztül honosodott meg nálunk, illetve Közép-Európa néhány országában.
Az egyenlő tisztelet elve azt követeli, hogy ha egy férfi a társaságban egy nőnek kezet csókolt, ugyanígy köszöntsön minden jelenlévő hölgyet. Ugyanakkor, ha a társaságban egy férfi elkezd kezet csókolni, ez más férfiakra nem kötelező. Ha egy nő elfogadja egy férfi kézcsókját, el kell fogadni a többi férfiét is.
A kézcsók ma egy jelkép. Nem igazi csak, hanem arccal a kéz fölé hajlás anélkül, hogy a férfi szája a nő kezét érintené.

A kézcsók végrehajtása
A nő mindig kézfogásra nyújtja a kezét függőleges kéztartással. A férfi ezt elfogadva fordít a hölgy kézfején egy negyedet, megemeli a nő derék- és mellmagassága közé, ráhajol a kézfejre, és nem érinti meg azt ajkaival. A nő eközben nem rángatja el a kezét, nem emeli azt sem el, sem fel, szemével követi csak a mozdulatsort. 

Mely országokban minősülne udvariatlanságnak a kézcsók?

Európán túl nem terjedt el. Nagy-Britanniában még a családon belül sem szokás, az Egyesült Államokban börtön járhat érte, mert zaklatásnak tűnik, ha pedig japán nőnek kezet csókolunk, az megbocsáthatatlan bűnnek számít.

Az érzelem nyilvános helyen történő kimutatása rendkívül ritka Indiában és más ázsiai országban, ami még a házastársak esetében is elitélendő. Távol-Keleten a kézcsók még társas üdvözlés formában sem gyakorolható nyilvánosan. Ahol a hölgyek garantáltan halálra rémülnek, ha kézcsókkal akarják köszönteni őket, ez Japán. 

Törökországban a szeretet jelei, mint az ölelés, a kézfogás, a csók, nyilvános helyen nem használatosak. Az arab országokban a nő tabu idegen férfiak számára, így a kézcsók szóba sem jöhet. A szaúdi férfiak nem fogják bemutatni a társaságukban tartózkodó, lefátyolozott asszonyt. Ezzel szemben a szaúdi férfiak az üdvözlést öleléssel és arcra adott csókkal is kiegészíthetik. A szaúdi házigazda az utcán vagy a folyosón sétálva nyugati vendégét úgy kísérheti, hogy gyengéden megfogja a könyökét, vagy esetleg kézen is foghatja, s kéz a kézben sétálnak. Ez náluk a barátság és a tisztelet jele!

Ölelés:
Az ölelés bizalmas üdvözlési forma. A formális ölelés nem jár a testek szoros érintkezésével, viszont a rokonok, bizalmas ismerősök ténylegesen átölelik egymást. Hossza az érzelmek mélységétől, a legutóbbi találkozás óta eltelt időtől, az adott alkalom motivációjától függ. A kapcsolódó váll- és hátbaveregetés örömöt fejez ki, de figyelni kell a mértékletességre.
Míg a köszönések túlnyomó alkalmaiban kivételesen fontos szerepet játszik a kéz és az arc, addig az ölelésben az arcunk eltűnik. Az ölelés feloldja a másik arcát, mintegy elzárja a másik testtől, miközben a mi arcunk éppúgy beleolvad az ölelésbe. Az igazi ölelésből száműzik a látást, illetve azt persze látjuk, mi van a megölelt társunk mögött, ő pedig arra pillanthat, ami mögöttünk terül, készülődik, fenyeget.
Az ölelés hagyományos országai: mediterrán országok (Olaszország, Latin-Amerika)

Megszólítás:
A megszólítás a megkülönböztetést nem tartalmazó köszönés után következik. Formalitásai határozottan kifejezik a társadalmi, a hivatali hierarchiát, a társadalmi rangot.

Férfiak megszólítására használható az Úr/Uram kifejezés. Nők esetében általánosan használható forma a Hölgyem, bizonyos életkor után kijár az Asszonyom, viszont a hivatalos kapcsolatokban kerülendő a Kisasszony kifejezés.

A közönség, hallgatóság megszólítására a „Tisztelt Hölgyeim és Uraim” forma használatos.