Művelődéstörténet 4.tétel

4/A Küldöttség érkezik Bajorországból a hazai augusztus 20-i rendezvényekre. Mivel ez a nap részben állami, részben egyházi ünnepnap, a szervezők gazdag programot állítottak össze: részvétel Budapesten a Kossuth Lajos téri zászlófelvonáson és kenyérfesztiválon, majd félnapos program keretében ismerkedés Székesfehérvárral és Veszprémmel. Minek az ünnepe augusztus 20-a? Miért állami és miért egyházi ünnepnap? Vajon miért Székesfehérvár és Veszprém bemutatását találták a szervezők megfelelő programnak a bajorországi küldöttség számára? Mutassa be Székesfehérvár és Veszprém művészet- és vallástörténeti épített örökségeit!

Információtartalom vázlata

–                 Magyarország állami ünnepei

–                 Magyarország egyházi ünnepei

–                 Augusztus 20-a jelentősége Magyarország számára

–                 Székesfehérvár – Veszprém – Bajorország összefüggése

–                 Székesfehérvár művészet- és vallástörténeti épített örökségei

–                 Veszprém művészet- és vallástörténeti épített örökségei

___________________________________________________________________________

Magyarország állami ünnepei: A magyar jogrendszer megkülönbözteti a nemzeti ünnepet, az állami ünnepet, valamint a többi munkaszüneti napot. Magyarországon két nemzeti és egy állami (és egyben nemzeti) ünnep van, amelyek egyben munkaszüneti napok is. A többi munkaszüneti nap többnyire egyházi ünnepekhez, illetve jeles történelmi eseményekhez köthetı. Ezeken felül vannak törvényben rögzített nemzeti emléknapok is, amelyek valamely tragikus vagy örömteli történelmi eseményre való emlékezésre szolgálnak, de nem munkaszüneti napok.

Dátum	Név	Munkaszüneti nap-e?	megjegyzés
Január 1.	Újév	igen
Február 1.	Köztársaság Napja	nem
Február 25.	Kommunista Diktatúra áldozatainak emléknapja	nem	Sok iskolában megemlékezést tartanak ekkor.
Március 15.	Az 1848-49-es forradalom és szh. ünnepe	igen	Ingyenes múzeumlátogatás. A parlamentáris Magyarország megszületésének napja. 1848-as forr. Céljai: Habsburg uralom megszüntetése, függetlenség kivívása, alkotmányos berendezkedés elérése. 1989-ben lett először munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep. Ekkor osztanak a Parlamentben Kossuth és Széchenyi díjakat.
Mozgóünnep	Húsvét	igen	Ideje: A tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21) követő első holdtölte utáni első vasárnap és az azt követő hétfő. A katolikusok legnagyobb ünnepe. ( egyházi ünnep)
Április 16.	Holokauszt	nem	2000-től az országgyűlés döntése alapján minden évben meg kell emlékezni az iskoláknak a Holokausztról. 1944-ben ekkor kezdődött el a Kárpátalján a magyar zsidóság gettókba kényszerítése.
Május 1.	Munka ünnepe	igen
Június 4.	A nemzeti összetartozás napja	nem	Nemzeti emléknap. A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója.
Augusztus 20.	Államalapítás ünnepe	igen	Nemzeti és állami, egyházi ünnep
Október 6.	Aradi vártanúk emléknapja	nem	Nemzeti emléknap. Középiskolákba megemlékezést tartanak ekkor.
Október 23.	56-os forr. És szh. Ünnepe A 3. magyar köztársaság kikiáltásának napja	igen	Nemzeti ünnep
November 1.	Mindenszentek	igen	Csak katolikus ünnep. Azoknak a szenteknek a napja, akiknek nincs külön napjuk a naptárban.
December 25-26.	Karácsony	igen	Jézus Krisztus születése. A katolikusok egyik legfontosabb ünnepe.

• Pünkösd - Ideje: Húsvét után 50 nappal vasárnap és hétfő.
• Szent Este - Ideje: december 24., Keresztény ünnep.

Augusztus 20.: Az államalapítás ünnepe Nemzeti és állami ünnep. Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe.

Székesfehérvár Fejér megyében található. A régi időkben Fehérvár környékét mocsarak alkották. Jó védhető terület volt ( Mocsárvár). Számos nép lakott ezen a területen.

972. – Géza fejedelem alapította. Latin neve Alba Régia ( Fehérvár).Szabad uralkodói várost jelentett.

Különböző módosulásokon ment keresztül. Árpád vezér és fejedelmi törzsének első szálláshelye volt. Itt alakult ki az első állami szervezet központja, első királyi székhely. I. István korában fallal övezték a települést. Majd az állami szervezet központja átkerült Esztergomba, majd Budára, de Fehérvár hosszú időn át megtartotta rangját. III. Béla a törvénykezés és a királyi szertartások színhelyévé tette. 1527-ig itt koronázták a magyar királyokat ( 500 éven át).

A középkorban, a török időkben Székesfehérvár elpusztult (1543-ban esett el). Majdnem 1700-ig (1688-ig) a török hódítók birtokolták.

1601. – A török eladni kényszerült, de végül visszavették. Felrobbantották a székesegyházat és a királyi palotát. A török hódoltság idején elnéptelenedett. Szerbeket és németeket telepítettek be.

1777. – Mária Terézia püspökséget alapított.

Városképét a barokk és a klasszicista stílus uralja. Néhány épület újjá alakult. Iparváros lett jó megközelíthetőségének, vasútvonalának köszönhetően, illetve annak, hogy fontos ásványlelőhelyek vannak a közelében. Erős az egyházi és a nagybirtokos befolyás is.

II. világháború idején a város körül alakult ki az egyik legkeményebb frontvonal. 1960-as évektől jelentős ipari központtá vált.

Híres szülöttje: Ybl Miklós ( 19. századi építész)

Szabadságtér: ez a főtér. A város egész története során létezett, a város főtereként funkcionált. Nem bizonyítható, de valószínű, hogy a királyi palota is itt helyezkedett el, aminek a falai között született Imre herceg. Illetve valószínűleg itt helyezkedett el a királyi bazilika is.

A középkori romkert: A legjelentősebb rom. Szent István által építetett székesfehérvári bazilika romjai itt találhatóak. 1601-es pusztításnak esett áldozatul. Lőporraktárnak használták és felrobbant. A romkert a 17. század végén még jobb állapotban volt. Egyes kápolnáit a 18. századik használták. 1800 körül tűntek el a maradványok, a püspöki palota építésekor. 1848-ban találtak rá a régészek néhány fontos nyomra: III. Béla és felesége sírjára. Az ásatásokat a Magyar Nemzeti Múzeum intézte.

3 hajós, hatalmas bazilika volt. Maradványai: apszis (félköríves lezárása az oltárnak, román stílusra jellemző), falak, főhajó közepén István király kriptája ( földalatti temetkezési hely). Kb. 15 királyt és 21 egyéb eltemetett családtagot találtak meg. A romok felé a 90-es években emeltek egy üvegburkolatot. Ez megvédi a romokat.

Szent István Székesegyház:

IV. Béla idején kezdték el építeni. Itt is koronázták meg. Fontos királyi színtér maradt, itt voltak a lovaggá ütések és az ítélkezések. Középkori neve: Szent Péter és Pál apostolok temploma.

A török hódoltság idején átalakították, dzsániként használták. ( iszlám templom)

Utána plébániatemplom lett, visszakapta a katolikus egyház. Nagyon rossz állapotban volt ekkor, ezért a 18. században újjáépítették barokk stílusban.

Csontkamra: A Romkertben található. Különleges védelemmel ellátott fémdobozokban őrzik a Székesfehérváron eltemetett királyok és családjaik csontjait.

2000-ben szentelték fel.

Veszprém

Neve egy szláv fejedelemtől származik. ( Bézprémtől)

A honfoglaló magyarok egy sánccal megerősített templomos területet találtak. Ezt Géza fejedelem fejlesztette tovább.

1002.- püspökséget alapított Géza fejedelem.

Veszprém: mindenkori magyar királynék városa. A királynékat itt koronázták Géza alapítása után. A tatárjáráskor az addig felépített épületek elpusztultak. IV. Béla halála után újra feldúlták a várost. A középkorban elkezdett fejlődni.

Reneszánsz ideje ( 15-26. század)

Kulturális központtá vált ekkor. Ekkor épült ki a veszprémi vár és környéke. Jelentősen gyarapodott a város. Első török ostromot visszaverték, majd 12 évig török kézen volt a város. A kurucok támadásainak kiindulási helye volt, ezért a császárság leromboltatta, nehogy kuruc központtá váljon.

Mai képe barokk stílusú. 18. század végére talpra állt. Kereskedelme, kézműipara, vásárai híressé tették. Kulturális központtá vált.

1790. – 4 nyomda működött itt ekkor. Számos jelentős műt nyomtattak: Mondolat

19. század – Hanyatlás. A vasúthálózat nem tudott fejlődni, mivel nem volt Veszprém kedvező fekvésű.

II. világháború után: ipari várossá fejlődött. Kulturális téren igyekezett központtá fejlődni.

1993. – II. János Pál pápa érseki rangra emelte a veszprémi püspökséget.

Vár: 1200 körül említik először.  Vigyázó, Tűztorony épült a vár védelmére. Végül ezt lebontották, mivel veszélyesnek ítélték.

Püspöki palota: Fellner Jakab tervei szerint építették. Barokk stílusú.

Gizella kápolna: királynői kápolnának tartják számon sokan.

Szent Mihály székesegyház: egyik legrégebbi templom. 1001-ben alapították. Gizella királyné emeltette a hagyomány szerint, megrongálódott. Gótikus stílusban a 14. században újjáépítették. Mai formája gótikus és román stílusú elemeket tartalmat.