Művelődéstörténet 9.tétel

9/A A Protokollosztály - ahol dolgozik -, felkészítést tart a jövőben külképviseleten dolgozó munkatársak számára. A felkészítésre a Kínába, Japánba, Szlovákiába és Svájcba készülő munkatársakat hívták meg. Téma: illem, etikett és protokoll az adott országokban. Fejtse ki az illem, etikett és protokoll fogalmak jelentését! Tartson protokolláris ország ismertetést Kínáról, Japánról, Szlovákiáról és Svájcról!
Információtartalom vázlata

– A hétköznapi és a hivatalos élet magyartól eltérő sajátosságai (étkezés, viselkedés, vendéglátás, öltözködés, munkamorál, pontosság stb.)
– Kína
– Japán
– Szlovákia
– Svájc

9B Győzze meg a vizsgabizottságot arról, hogy adott ország kultúrája és az annak nyelvét beszélő emberek között szoros kapcsolat áll fenn, mert a nyelvtudás a legnagyobb segítség ahhoz, hogy többet tudjunk meg egy számunkra ismeretlen kultúráról!
_________________________________________________________________________

 
Illem: A jó modor, udvariasság, mások iránti tapintat, figyelmesség. Követelményeit a társadalmi viszonyok formálják.
Etikett: Francia eredetű szó. Udvari szertartások és illemszabályok összessége.

Protokoll: Görög eredetű szó. A diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége.
Hétköznapi protokoll: Az otthonról hozott viselkedési szabályokra ill. magatartás formákra épül.

A hétköznapi és a hivatalos élet magyartól eltérő sajátosságai (étkezés, viselkedés, vendéglátás, öltözködés, munkamorál, pontosság stb.):

Kína: - Bemutatkozás és megszólítás:

·        A kínaiak nem igazán szeretnek ismeretlenekkel üzletet kötni, ezért gyakran alkalmaznak közvetítőket, kapcsolattartókat.

·        A kínai üzletemberek szívesen veszik a formális bemutatást az első találkozás alkalmával.

·        A kínaiak gyermekkoruktól kezdve azt tanulják, hogy nem illendő a túlzott érzelemnyilvánítás.

·        Bemutatáskor mindig fel kell állni és a bemutatás során végig állva is kell maradni. A kínaiak nem hajlonganak, mint a japánok, és ha mégis, akkor sem csípőből teszik, hanem csak a vállukkal és a fejükkel. A helyes üdvözlési forma a kézfogás, a kínaiak esetleg bólintanak is hozzá, ezután kerül sor a névjegy átadására.

·        Névjegy átadáshoz és átvételhez mindkét kezet használjuk, az átadandó kártya írása a
partner felé mutasson (ne álljon fejjel lefelé). Illetlenség a névjegyet azonnal zsebrevágni,
illik viszont illedelmesen áttekinteni, de nem szóról-szóra leellenőrizni. A tárgyalóasztalon a névjegyet hasznos dolog az asztalra az ültetésnek megfelelő sorrendben kirakni. Ezzel nemcsak a partner iránti tiszteletünket fejezzük ki, de segítségünkre is van a nevek használatában.

·        Hasznos, ha a névjegy kétnyelvű, de nem magyar-kínai, hanem inkább angol-kínai nyelvű.

·       
 A kínaiak névjegyén általában elöl szerepel a családnév – csakúgy mint nálunk. Ez általában egy írásjegyből áll, ritkán kettőből. A „keresztnév” általában két írásjegy, ritkán egy. Amíg erre nem kérik fel, soha semmi szín alatt sem szabad a partnert a „keresztnevén” szólítani. A helyes megszólítás: családnév + beosztás (pl.: Liu igazgató, Zhang mérnök) vagy kisasszony, úr (Li kisasszony, Wang úr).

·        A kínai nők a házasságkötés után is a lánykori nevüket használják. A családi állapotukra a nevük semmilyen formában nem utal.

 Beszélgetési témák:

Tabutémák:

• Politika
• Szexualitás
• A házasságon kívüli kapcsolat
• Az anyósvicc

A kínaiak a személyes kérdéseket nem tekintik tabutémának, ezért nem szabad meglepődni, ha rákérdeznek a korra, családi állapotra, gyerekekre, családra, fizetésre. Ez a kérdezősködés a párbeszéd közös témáinak keresésére irányul, nem a túlzott baráti érzelem kifejtésére.

A kínaiak, ha dicsérnek, a szerény viselkedést és választ várják el. Ebben az esetben nem a köszönetnyilvánítás a helyes reakció, hanem a szerény visszautasítás, hárítás. („Ön
túlbecsüli a képességeimet”, vagy „még sokat kell tanulnom”, „úgy látom, hogy Ön nálam
sokkal sikeresebb, szerencsésebb” stb.)

Általános etikett:

A kínaiak nem szeretik, ha idegenek megérintik őket. Ne öleljen meg senkit, ne ütögesse meg senkinek sem a vállát vagy hátát, ne karoljon át senkit! Köszöntéskor ne puszilkodjon, ölelkezzen! Nyilvános helyen érzelmet ne nyilvánítson!

A kínaiak ha sorban állnak, lökdösődnek. Ez nem a személyünk elleni támadás, az idegenek iránti udvariasság a nyilvános helyeken nem kötelező, és a nagy tömeg miatt csak kellően erőszakos viselkedéssel lehet érvényesülni.

Dolgok, amik a kínaiakat zavarják: Nyitott tenyér helyett mutatóujjal történő mutogatás. A hívás mutatóujjal történő jelzése (helyette a tenyeret lefelé fordítjuk és az összes ujjat egyszerre kinyújtjuk – behajlítjuk). Az ujjak pattogtatása, tördelése, fütyülés, türelmetlenkedés, heves gesztikuláció.
(Kínai szokások, amelyek a leginkább zavarják a külföldieket: böfögés, köpködés az utcán;
engedélykérés nélküli dohányzás, valamint a nemdohányzók iránti tapintat hiánya; szürcsölés;
csámcsogás; beszéd evés közben.)

Étkezési etikett:

·        Az étkezés közbeni úgynevezett vendégszórakoztatás a kapcsolatépítés (guanxi) egyik fontos lehetősége.

·        Egy vacsorameghívás leginkább a kapcsolatépítésről szól.

·        Csak a leghivatalosabb vacsorákon vagy munkaebédeken találkozunk ültetőkártyával és az azt megelőző hivatalos meghívóval.

·        A vendégnek illik minden ételbe belekóstolni, és valami ételmaradékot hagyni a tányérján. Ha a tányért teljesen kiürítjük, a házigazda azt úgy értelmezi, hogy a vendég még éhes, ezért újabb enni- és innivalóval kínál. Az evőpálcikát sohasem szabad függőlegesen a rizsbe szúrni, mert ez az áldozati ételekbe szúrt füstölőre emlékeztet és közvetve a halálra utal. A teáskanna csőre sohasem állhat az asztalnál ülők felé.

 Evés és ivás:

·        A tisztelet és törődés jele, ha az ételből a mellettünk ülőnek szedünk.

·        Italozásra akkor kerül sor, amikor a vendéglátó tósztot mond. Az italozás alól csak akkor van kibúvó, ha valakit valamilyen betegség akadályoz. Különben illetlenség, ha valaki nem követi a többieket. Ha más megoldás nincs, akkor valamilyen alkoholmentes itallal kell koccintani.

·        Úgy és olyan mértékig kell inni, hogy jókedve legyen az embernek, de mégse ártson meg.

·        A tósztot vagy azonnal, vagy a következőkben felszolgált néhány étel után viszonozni illik. Témaköre lehet a barátság, az együttműködés, a szívélyes vendéglátás viszonzása iránti kívánság, valamint a kölcsönös előnyök.

·        Általános kínai szokás, hogy a fogadás közben a kínai fél tagjai körbejárják az asztalt, és mindenkit felköszöntenek egy-egy pohár itallal.

Kapcsolatépítés:

• Az ajándékok a kapcsolatszerzés és -építés fontos elemei.
• A meghívottakat mindig gondosan kell kiválasztani, tekintettel arra, hogy a fontos emberek közül egy se hiányozzon.
• A kínai szokások szerint a megajándékozott legalább kétszer-háromszor is visszautasítja az ajándékot, mielőtt elfogadná. Elvárt, hogy az ajándékozó kitartson ajándékozási szándéka mellett, és unszolja partnerét az ajándék elfogadására.
• A külföldiek megköszönik az ajándékot (a protokollt szorosabban betartók még
  köszönőkártyát is küldenek), a kínaiak viszont ennek egy sokkal kézzelfoghatóbb formáját
  kedvelik (viszont-ajándék vagy vacsorameghívás).
• Sohasem szabad olyan ajándékot adni, amit a kínai partner nem képes viszonozni, mert ezzel az „arcát veszti”, azaz a tekintélyében sérül. A partner számára ez a helyzet kínos – a mi üzleti céljainknak pedig ártalmas.

Ajándékozás:

• Ne várjuk el, hogy az ajándékot helyben kinyissák!
• Ugyanez a viselkedés elvárt tőlünk is: az ajándékot kizárólag akkor bontsuk fel, ha a partner ragaszkodik hozzá.

Jó ajándékok:

• Külföldi cigaretta
• Konyak
• Jó minőségű whisky
• Bor

Tabu ajándékok:

• Falióra
• Vágott virág
• Bármilyen fehér tárgy (mivel a halálra vagy a temetésre asszociálnak)
• Olló
• Kés
• Egyéb vágóeszköz (mivel a kapcsolat elvágását, megsérülését szimbolizálja)
• Élelmiszer ajándékozása (mivel szegénységre utal)

Az ajándékot mindig be kell csomagolni, de nem túl művészien. A csomagolópapír ne legyen fehér, mivel ez a halált szimbolizálja. Kínában a piros és az arany színek szimbolizálják az örömet, ezért erre a célra kiválóak.

Japán:

• Szigorú munkaerkölcs
• Nem alakult ki a kézfogás, helyette meghajlással köszöntik egymást.

Japán stílus az üzleti életben:

• A tárgyalási folyamat célja: egy igazságos, helyes és tisztességes üzlet: hosszú távú kapcsolat
• A rang a kapcsolatok és az együttműködés fontos eleme
• Tárgyalócsapat összeállítása: rang (nem, kor, beosztás) és tudás alapján
• Japán tárgyaló elismert tulajdonságai: elkötelezettség, kitartás, a tisztelet elnyerésének képessége, szavahihetőség, hallgatási képesség, pragmatizmus, széles látókör
• Kölcsönös bizalom és tisztelet
• Külön utakon járnak, a sorok között olvasnak
• Nehezen mondanak nemet („ez nehéz”), de az „igen” sem egyértelmű
• Tapintat, udvariasság fontosabb, mint az őszinteség
• Csoport fontosabb az egyénnél. Csoportban szeretnek dolgozni. Csoportosan hozzák a döntést.
• A delegációban a vezető a csapat közepén helyezkedik el. (DE nem az asztalfőn!)
• Nyitó pozíció: függ attól, hogy mennyire ismernek minket.
• Nem szeretnek alkudozni
• Korrekt, helyes, ésszerű ajánlat. Az ár meghatározása reális. Gyakran nem hajlandóak módosítani a feletteseikkel szemben érzett felelősségtudat miatt.
• Fontos viselkedési szabályok:

○ Közvetítők igénybevétele az első találkozás alkalmával

○ Szertartásos üdvözlés és búcsúzás (meghajlás, kézfogás vagy mindkettő japánok között, külföldiekkel kézfogás)

○ Tárgyalás kezdetén névjegycsere

○ Konzervatív ruházat

○ Címek és kizárólag a vezetéknevek használata

• Tartózkodóak, uralkodnak magukon
• Egységes egészként forduljunk a közönséghez

Étkezési és más illemszabályok:

·        A japán konyha kivívta helyét a nemzetközi gasztronómiában.

·        Japánban sok étteremben még ma is gésák szolgálnak fel.

·        A cipőnket az ajtó mellett kell hagyni - az orra kifelé nézzen! -, és nem szabad rálépni a küszöbre. A földre kell ülni, a lábakat húzzuk magunk alá, vagy helyezzük oldalra, de mindig úgy, hogy a talpunkat ne fordítsuk mások felé: ez ugyanis sértés! Ha kimegyünk a mosdóba, az étteremben kapott papucsot vegyük le, és a mosdó elé oda készítettet vegyük fel!

·        A házigazdák mindig egy csoportban ülnek, a vendéget a másik oldalra ültetik, hogy mindenki tudjon vele kommunikálni.

·        A pálcikánkon lévő falatot tilos másnak átadni, ez csak temetést követő étkezéskor szokás.

·        Orrot fújni mások előtt még diszkrét módon is sértő.
A zsebre dugott kéz itt is illetlen.

·         A széken ülve talpunkat tartsuk a föld felé, soha ne fordítsuk mások irányába; ez sértő, számukra valahol a halál előszele van benne!

·         Ha japán lakásban vagyunk, legtöbbször nincs szék, a szőnyegen ülünk. Ilyenkor a szorosan behajlított térdünkre tesszük a testsúlyunkat, mintegy térdelésben ülünk.

·         Az intim zóna tisztelete Japánban rendkívül fontos; ne álljunk nagyon közel egymáshoz!

·        Ajakcuppogtatással illik például jelezni, hogy a fogyasztott étel borzasztó finom. Tésztaszívogatás vagy teaszürcsölés (ez a tea-szertartásokra nem jellemző) esetén a hangos evés igazán művészi szintre fokozódik. Egy igazi kelet-tokiói mindezt zenészeket megszégyenítő ritmusban és hangerővel képes előadni.

Szlovákia:

• Az öltözködési és viselkedési szokások terén az általános európai normák érvényesülnek.

·        Nem olyan merevek, mint a csehek, de nem annyira szlávosak, mint keletebbre, hétköznapi szokásaikban sok a velünk való közösség.

Svájc:

·        A társadalmi életre a francia, a német és az olasz nyelvterület van hatással, amelyhez a helyi sajátosságok is társulnak.

·        Pontosság, felkészültség, megbízhatóság, udvariasság

·        Az üzletkötésben nem szívesen látott a humor

·        Az üdvözlésnél a kézfogás az elfogadott

·        A legjobb társalgási témák a sport, az utazás és a politika.

·         Az időseknek nagy tisztelet jár.

·        Ritkán hívják vendégeiket otthonukba.

·        Megjelenésükben egyszerűek, nem hivalkodóak, a nemzetközi normák irányítják öltözködésüket, viselkedésüket. Nem szeretik a drága ékszereket.

·        Zsebre tett kéz nem illő.

·        Csak az otthoni meghívás esetére érdemes ajándékot vásárolnunk, ekkor virág és csokoládé a megfelelő.

·        A gesztusok terén visszafogottak, rágógumizás a nyilvánosság előtt illetlenség. Hátba- vagy vállon veregetés sem divat arrafelé.