Művelődéstörténet 16.tétel

16/A Liszt Ferenc zeneszerzőről és zongoraművészről igen sok élethű festmény és szobor készült. Megfestette őt többek között Barabás Miklós és Munkácsy Mihály, szoborba öntötte Borsos Miklós, Varga Imre és további igen sok művész. Mutassa be Liszt Ferenc munkásságát; sorolja fel a XIX. és XX. század világhírűvé vált magyar zeneszerzőit műfajközléssel, népszerű műveikkel! Foglalja össze a XX. század könnyűzenei „forradalmának” hazai reprezentásait, népszerű műveit! Sorolja fel és foglalja össze röviden a budapesti Nagymező utca, valamint a világörökség részét képező Andrássy út Oktogon – Hősök tere közötti szakaszából a zenei és képzőművészeti értékeket bemutató intézményeket! Milyen hírnévre tett szert a zeneművészetben Kecskemét?

Információtartalom vázlata

–                    Liszt Ferenc munkásságának ismertetése

–                    A XIX. és XX. század világhírű magyar zeneszerzői (műfajközlés és népszerű műveik)

–                    A XX. század könnyűzenei „forradalmának” hazai reprezentásai, népszerű műveik

–                    A budapesti Nagymező utca, valamint a világörökség részét képező Andrássy út Oktogon –Hősök tere közötti szakaszának zenei és képzőművészeti értékeit bemutató intézményei – tartalmi ismertetéssel

–                    Kecskemét jelentősége a zenei életben; világhírű, magyar zenei szülötte és művei

16/B Milyen stílust képvisel, és melyik Oscar-díjas film közreműködője volt Sebestyén Márta? Milyen megbecsülést jelent a Kossuth-díj, és kik kaphatják ezt az elismerést?

Liszt Ferenc munkásságának ismertetése:

Liszt Ferenc (1811-1886)

A XIX. Század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője. Zongoraművész, zeneszerző és karmester.

A gyermek Liszt Ferenc zenei nevelését édesapja kezdte, aki az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. Nagyon hamar kiderült a gyermek zenei tehetsége: első koncertjeit kilencéves korában Sopronban és Pozsonyban adta.

1821-ben Bécsben Czernynél és Salierinél tanult, és itt is sikeres koncerteket adott. Hogy tovább tökéletesítse tudását, 1823-ban apjával Franciaországba utazott. Zeneszerzést tanult, kapcsolatba került a párizsi szellemi élet jelentős képviselőivel. Döntő hatással volt kiteljesedésére, szellemi fejlődésére Chopin, Berlioz, Paganini, Lamartine, Lamennais, Heine, George Sand, Delacroix munkássága, személyisége. Ottani hangversenyei egyre népszerűbbek lettek. Franciaországon kívül koncertezett Londonban és Svájcban is. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett.

Nemcsak a zene érdekelte, odafigyelt a közügyekre is, rokonszenvezett a haladó polgári mozgalmakkal, áldozatot hozott a rászorulókért, hangversenyt rendezett a pesti árvízkárosultak javára (1838), fedezte a bonni Beethoven-emlékmű felállításának költségeit (1839), alapítványt hozott létre a pesti Nemzeti Zenede létesítése (1840) érdekében.

Az 1840-es években már Európa-szerte ismert zongoraművész volt, akinek minden fellépése ünnepi eseménynek számított. A nagy koncertturné után 1840-ben Pesten hangversenyezett, ahol először mutatkozott be karmesterként. Párizsban ismerkedett meg R. Wagnerrel (ő lett később Liszt leánya, Cosima férje). Koncertezett Berlinben, Szentpéterváron, járt Romániában és Erdélyben is. 1848-tól 1861-ig Weimarban a hercegi udvar karnagya volt (13 évig), de hazájával sem szakadtak meg a kapcsolatai. 1856-ban az ő ünnepi miséjével szentelték fel az esztergomi székesegyházat, Pesten bemutatták Hungaria című szimfonikus költeményét.
Mivel az egyháznak akarta szentelni zeneszerzői munkásságát, Weimar után Rómába utazott. Pesten a Nemzeti Zenede negyedszázados jubileumi ünnepségén, 1865-ben az ő vezényletével mutatták be művét, a Szent Erzsébet legendáját. A koronázási miséje 1867-ben ismét Pestre hozta. A következő éveit megosztva Rómában, Weimarban és Budapesten töltötte. A zenetudósok értékelése szerint a XIX. század zeneművészetének egyik vezéralakja, a radikális romantika (Berlioz, Wagner stb.) képviselője és fáradhatatlan apostola, a berliozi programzene-elvnek folytatója és beteljesítője.
Főbb művei:
Szimfonikus költemények:
A-dúr zongoraverseny (1839, 1849, 1857); esz-dúr zongoraverseny (1849, 1853); Haláltánc (1849, 1853, 1859); Fantázia magyar népdalokra (1852?); Faust-szimfónia (1854-57); Dante-szimfónia (1855-56); Mephisto-keringő (1860).
Zongoraművek:
Egy utazó naplója (1835-36); Vándorévek (I. sorozat, 1836-1855, 2. sorozat, kb. 1838-49, 3. sorozat, 1872-77); Kromatikus galopp (1838); Magyar rapszódiák (1847-85); Consolations (1849-50); 2 polonaise (1851); Papagini-etüdők (1851); Transzcendentális etüdök (1851); h-moll szonáta (1852-53); h-moll ballada (1853); Velence és Nápoly (1859); Két koncert-etüd (kb. 1863); Legendák (kb. 1863); Spanyol rapszódia (kb. 1863); Magyartörténelmi arcképek (1870-85); Fantázia és fúga a B-A-C-H témára (1871?); Csárdás macabre (1881-82); Három elfelejtett keringő (1881- 83); a csárdás (1884) stb.
Orgonaművek:
Ad nos, ad salutarem undam (fantázia és fúga, 1850); Weinen, klagen variációk (1863); B-A-C-H preludium és fúga (1870) stb.
Oratóriumok:
Szent Erzsébet legenda (1857-62); Christus (1866).
Misék:
Esztergomi mise (1855, 1858); Magyar koronázási mise (1866-67); Requiem (1868, 1871).–
Dalok:
V. Hugo, H. Heine, Goethe, N. Lenau stb. költeményeire.

A XIX. és XX. század világhírű magyar zeneszerzői (műfajközlés és népszerű műveik)

• Erkel Ferenc (1810–1893)
• Liszt Ferenc (1811–1886)
• Kodály Zoltán (1882-1967)
• Bartók Béla (1881–1945)

Erkel Ferenc:

Liszt Ferenc mellett a magyar zenei romantika legjelentősebb képviselője. Nevéhez fűződik a verbunkos muzsikára épülő nemzeti opera megteremtése. Élete végéig minden operájában nemzeti múltunk nagy alakjait, drámai történeteit örökítette meg:

• Báthori Mária
•  Hunyadi László
•  Erzsébet
•  Bánk bán
•  Sarolta
•  Dózsa György
•  István király
•  Névtelen hősök

Kölcsey Ferenc Himnuszát megzenésítve ő alkotta meg nemzeti Himnuszunkat.

Kodály Zoltán:

A XX. századi magyar zene meghatározó egyénisége. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékét. Meghatározóan formálta a népművelés és az iskolarendszer felépítését. Figyelme egyre inkább a fiatalok iskolai oktatása felé fordult.

Bartókkal közösen kidolgozták zenepolitikai és nemzetnevelő programjukat. A magyar népdalok gyűjtését fonográffal végezték. Kodály új tanítási módszerében helyet kapott a szolmizáció. Megindult az Éneklő Ifjúság mozgalom is.

Első hatalmas sikerét 1923-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára írt művével, a Psalmus Hungaricussal aratta.

1926-ban a Háry Jánossal újabb világsikert aratott - e műve által a magyar népdal már nemcsak az iskolákban, hanem a színházban és a hangversenytermekben is helyet kapott.

Szimfonikus művei közül talán a legnépszerűbb a Galántai táncok, Marosszéki táncok és az ősi népdalra épülő Fölszállott a páva.

Közel 50 gyermekkari művében egy-egy gyermekjátékot, néphagyományt dolgozott fel: Villő, Gergely-járás, Lengyel László, Pünkösdölő, Katalinka…

Bartók Béla:

A XX. Század első felének kimagasló egyénisége. Népzenekutató, tanár, zongoraművész és zeneszerző.

1905-ben Kodály Zoltánnal összehangoltan kezdték meg a rendszeres népdalgyűjtést. Első közös munkájuk a Magyar Népdalok volt.

Főbb művei:

1. Színpadi művek:

·        A kékszakállú herceg vára

·        A fából faragott királyfi

·        A csodálatos mandarin

2. Zenekari műve:
• Táncszvit

3. Versenyművek:

·        I. hegedűverseny

·        I. zongoraverseny

·        II. zongoraverseny

·        III. zongoraverseny

4. Kamarazene:

·        I. Vonósnégyes

·        Kontrasztok

A budapesti Nagymező utca, valamint a világörökség részét képező Andrássy út Oktogon –Hősök tere közötti szakaszának zenei és képzőművészeti értékeit bemutató intézményei – tartalmi ismertetéssel

Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.)

A régi Zeneakadémia (Andrássy út 67.)

Liszt Ferenc Emlékház (Vörösmarty utca 35.)

A régi Műcsarnok, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út 69-71)

Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum (Kodály körönd 1.)

Nagymező utca:

Radnóti Miklós Színház

Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola

Thália Színház

Kecskemét jelentősége a zenei életben; világhírű, magyar zenei szülötte és művei

Alapvetően Kodály Zoltánnak köszönhető, hogy a zenei élet jelentős helyévé vált Kecskemét.  A zenei élet fellendüléséhez az első lépés a Kodály Zoltán ének-zenei iskola megalapítása volt, 1950-ben.

Intézmények:

• Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola
• Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Rendezvények:

• Kodály Művészeti Fesztivál
• Kecskeméti Népzenei Találkozó

Zenekarok:

• Csík Zenekar
• Kecskeméti Szimfonikus Zenekar