Nyilvános beszéd, előadás, prezentáció
l 1) Felkészülés:
l Mi a cél?
l Mi az alapvető célunk? Mit akarunk elérni?
l Melyek a legalkalmasabb eszközök
l Elegendő tudással, tapasztalattal rendelkezünk-e?
l Tájékozódni:
l Utána kell nézni kikből áll a hallgatóság
l Életkor, foglalkozás, előzetes ismeretek, motiváltság, nem, létszám
l Személyes felkészülés:
l Helyszín: nagysága, világítása, elhelyezkedés, eszközök feltételei, helye, segédanyagok helye
l Általános felkészülés:
l Megfelelő szakmai ismeret
l Kellő szókincs
l Általános műveltség
l Eligazodás a napi politikai- társadalmi eseményekben
l Olvasottság
l Jó beszédtechnika
l Jó megjelenés, fellépés, habitus, kiállás
l Speciális felkészülés:
l Át kell nézni a prezentáció legfrissebb szakirodalmát
l Adatokat kell gyűjteni
l Meg kell írni az anyagot
l Gyakorolni
l 2) Bemutatás, bemutatkozás
l Két kérdésre kell választ kapni:
l Miért fontos nekem meghallgatnom ezt az előadást?
l Miért pont ettől az előadótól?
l Bemutatkozás:név, munkahely, képzettség, a prezentáció témája, címe és hogy miért vagyok alkalmas a megtartására
l Már itt fontos a figyelem felkeltése
l Bemutatás: a hallgatóság által ismert, tekintélyes személy tegye
l Ajánlatos leírni
3) A prezentáció megnyitása
l Egyetlen cél lebegjen a szemünk előtt: felhívni magunkra a közönség figyelmét
l Megnyerni a hallgatóságot (ezért kell őket ismerni)
l Megdöbbentés kiváltása
l Kíváncsiság felkeltése
l Sejtelmes megnyitás
l Szemléltető megnyitás
l A hallgatóság felértékelése
l A frappáns megnyitás mindig új
l A sikertelenséget elkerülendő:
l Soha ne tegyünk a jelenlévők politikai, vallási hovatartozására, személyiségére vonatkozó megjegyzést
l Soha ne késsünk el. (Ha mégis megtörténik, vállaljuk magunkra a hibát. Nem kíváncsiak a mentségekre.)
l Ne kezdjünk mentegetőzéssel
l 4) Témakifejtés
l A jó témakifejtés trükkjei hasonlítanak az írásbeli fogalmazáséhoz
l meghatározás, állítás, bizonyítás
l A) Válasszuk ki a vezérfonalat
l Szervező elem lehet:
l Az idő
l A tér
l Valamilyen logikai ív (ok- okozati viszony)
l Ha azt akarjuk, hogy a hallgatóság értse amit mondunk, ne kapkodjunk, tartsunk rendet a kifejezésekben (ne térjünk át egyikről a másikra)
l B) Hogyan tartsuk fenn a figyelmet és tegyük hatásossá beszédünket?
l A figyelmet állandóan ébren kell tartani, a jó nyitás után, jó folytatást vár tőlünk a hallgatóság
l Néhány ötlet:
l Emberközelivé tenni a mondanivalót
l Sok konkrétumot használni (pl. nevek)
l Használjunk párbeszédet
l Kerüljük a szakkifejezéseket
l Éljünk a képszerűség eszközeivel (hasonlat, metafora, közmondás, szólás)
l Idézzünk statisztikai adatokat
l Hivatkozzunk szakértőre
l Figyelemfelkeltő tényezők még:
l „Éppen ezt írta fel nekem az orvos”
l „expedíció a sötétbe” (ismeretlen)
l Gladiátor effektus (versengés)
l Harapós postás effektus (szokatlan)
l „Ki ütött előbb?” (összeütközés)
l A kör négyszögesítése effektus (megoldandó probléma)
l A legkisebb királyfi effektus (siker sztori)
l Madonna effektus (hírességek)
l Móricka effektus (humor)
l Nemecsek effektus (szívre ható történet)
l Pompei effektus (katasztrófa, járvány, bűnözés)
l Prométeusz effektus (haladás, újdonságok)
l C) Befejezés
l A befejezésnek is frappánsnak kell lennie
l Az összegzésnek meg kell történnie
l Logikai kapcsolatok felvázolása
l Az utolsóként elmondott szavak jobban megmaradnak
l Ki kell találni már az elején
l Funkciója még a tettekre serkentés:
l Kérünk vmi konkrét dolgot
l Olyat kérjünk, amit a hallgatóság meg tud tenni
Értekezlet
l Mikor és miért hívjunk össze értekezletet?
l hogy a résztvevők elmondják meglátásaikat a témákban
l hogy információt cseréljünk
l hogy megtaláljuk az adott probléma megoldását
l mert kíváncsiak vagyunk munkatársaink véleményére a témában
l ha a résztvevők együttműködését akarjuk erősíteni
l Mikor felesleges értekezletet összehívni?
l ha rutin jellegű
l ha csak a vezető akar beszélni
l ha reménytelen a helyzet
l ha a résztvevők nem rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal
l ha nincs meg az összes szükséges információ a jó döntéshez
l Kiket hívjunk meg az értekezletre?
l minél pontosabban körülhatárolt a cél, annál kisebb a résztvevők száma
l Azok vegyenek részt az értekezleten, akik érdemben képesek befolyásolni a döntéseket
l Kivéve ha parancskihírdetésről van szó
l Mikor tartsunk értekezletet?
l reggel
l kora délután
l késő délután
l Hol tartsuk az értekezletet?
l Figyelembe kell venni:
l A résztvevők számát
l Hivatalos vagy baráti jellegű környezetet szeretnénk
l Kellő számú és viszonylag kényelmes szék
l Szellőztessünk, ellenőrizzük le a technikai eszközöket
l Parkolás, ruhatár, dohányzásra kijelölt hely, üdítő, kávé, szendvics
l Egyéb teendők:
l Össze kell állítani a napirendeket (témák)
l Az írásos anyagokat sokszorosítani és kiosztani
l Jegyzőkönyv, hitelesítő
l Ülésrend:
l Asztalfős elrendezés
l Bizottságszerű elrendezés
l Kör alakú ülésrend
l Ovális ülésrend
l Patkós vagy bankett ülésrend
l T betűs elrendezés
l Jó tanácsok:
l Korlátozni kell a hozzászólások idejét
l Egy résztvevő egy témához csak egyszer szólhat hozzá
l Ha egy kérdést megvitattunk le kell zárni pl. döntéshozatallal
l Döntés előtt minden oldalról körbe kell járni a napirendet
l A későn érkező, de döntésre jogosultak meg kell várni
l Ha hozzászólásra jelentkezel, de mindig várd meg az engedélyt
l Minél több érzékszervre hat a kommunikáció annál hatásosabb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése