Geert Hofstede négydimenziós modellje

Hofstede a nemzeti kultúrákat és azon belül a szervezeti kultúrákat vizsgálta, a nemzeti kultúrák problémakörei mentén alakította ki modelljének négy dimenzióját. Ezek a problémakörök a társadalmi egyenlőtlenségeket, a tekintélyhez való viszonyulást, az egyén társadalommal való kapcsolatát, valamint az egyén maszkulin és feminim vonásokhoz való viszonyulását foglalják magukba. Ebből következően a négy dimenzói a következő:

1. kis és nagy hatalmi távolság
2. az individualizmus és kollektivizmus
3. a maszkulinitás és feminitás
4. valamint a gyenge és erős bizonytalanságkerülés.

1. Hatalmi távolság:
Minden társadalom sajátossága az egyenlőtlenség, még az ősközösségi társadalmakban is volt egy erősebb, vagy ügyesebb vadász, akire jobban hallgattak a többiek és aki ebből kifolyólag sokkal nagyobb befolyással voltak a többiek viselkedésére, azaz nagyobb volt a hatalmuk. Alighanem a minden szempontból egyenlő polgárokat magába foglaló társadalom csak egy utópia. Habár a társadalmi egyenlőtlenség a világ összes országában jelen van, jelentős különbségek vannak az egyének hatalomhoz való viszonyában, így beszélhetünk nagy hatalmi távolsággal és kis hatalmi távolsággal rendelkező kultúrákról.

Ahol kicsi a hatalmi távolság, ott igyekeznek az emberek közötti különbségeket a minimálisra csökkenteni, ez egészen odáig mehet, hogy a szülők egyenrangú félként kezelik gyermekeiket és a tanárok ugyanígy járnak el tanítványaikkal. A munkahelyen csak praktikus okokból tartják fenn a hierarchiát, de a döntések alapvetően közösen születnek, a beosztottak egyenesen elvárják, hogy felettesük kikérje a véleményüket. Nem helyeslik, ha valaki státuszával, vagy vagyonával kérkedik. Ide sorolható például Dánia, Svédország, Írország.

A nagy hatalmi távolságú kultúrára ennek éppen az ellenkezője jellemző. Itt az emberek csak a jól meghatározott hierarchiában érzik jól magukat, a társadalmi egyenlőtlenségeket természetesen tartják. A gyerekeket engedelmességre nevelik, az iskolában a tanár a szellemi vezető. A munkahelyen a beosztott csakis a főnök utasítására cselekszik, a vezető általában nem kéri ki az alárendeltjei véleményét, egyedül, vagy más vezetők segítségével hozza meg döntését. Ezekben az országokban teljesen elfogadott a státuszszimbólumok használata. Ebbe a csoportba tartozik Kína, Venezuela, az arab országok.

Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy az iskolázottság például jelentősen befolyásolja az ember hozzáállását a hatalomhoz. Még a nagy hatalmi távolsággal rendelkező területeken is minél tanultabb valaki, annál alacsonyabb a hatalmi távolság indexe. Összefüggés fedezhető fel az adott régióban beszélt nyelv eredete és a hatalmi távolsági index között. A latin eredetű nyelveket beszélő országokban, azaz Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban nagy a hatalmi távolság. Ehhez képest a germán nyelveket beszélő németek, hollandok, dánok kis hatalmi távolságot mutató indexet kapnak általában. Ennek oka a történelemben keresendő az újlatin nyelveket használók ősei az egykori Római Birodalom lakosai voltak, illetve Dél-Amerika esetében olyan gyarmatosítókról beszélhetünk, akik egykoron maguk is Róma gyarmatai voltak. A germán nyelvet viszont a rómaiak által csak barbárnak titulált népek használták. Ennek a korszaknak az emlékei, tapasztalatai elraktározódtak az emberek elméjében és lassanként kialakutl egy "mentális program", ami meghatározza ezen területek mai kultúráját. Korreláció alakulhat még ki az adott terület természeti adottságai, az adott ország népessége és gazdasági helyzete, valamint a hatalmi távolság között ( például a magasabban fekvő területeken kicsi a hatalmi távolság, a nagy népsűrűséggel rendelkező országokban viszont általában magas indexet kapnak, ezzel szemben a gazdag országok általában alacsonyat.)

2. Individualizmus és kollektivizmus

Kollektivizmus: Az emberek többsége olyan kultúrában él, amely a csoport érdekeit előrébb tartja az egyén érdekeinél. Ezt hívjuk kollektivizmusnak. Általánosságban elmondható, hogy a kollektivista kultúrában a nagy család a jellemző, ahol több generáció él együtt. A gyerekek ebből következően nagyon hamar megtanulják az úgy nevezett "mi" gondolkodást. Ebben a kulturális közegben a harmónia fenntartása és a nyílt viták kerülése erősen jellemző. Az általánosan elfogadott normák megsértése az egyén "arcának elvesztésével" járhat. A vezető és beosztott viszony családias jellegű-.

Individualizmus: Az individualista kultúrára az énközpontúság és az önállóság jellemző. Gyakori a nukleáris család, illetve gyakrabban fordul elő, hogy a családban csak egy szülő van. Jellegzetes vonás az őszinte vélemény nyilvánítás. Törvénysértés elkövetése az önbecsülés elvesztését eredményezi. A vezető-beosztott viszony kölcsönös előnyökön alapul.

3. Feminitás és maszkulinitás

Feminim kultúra: Alapvető értéknek számít a másokkal való törődés. Az emberi kapcsolatok meghatározó jellegűek. Mind a férfiak, mind pedig a nők kimutathatják érzelmeiket, gyakran átfedések találhatóak a két nem szerepei között. A társadalom nem veti meg a gyengéeket, sőt segíti őket, tehát fontos a szolidaritás. Jellegzetessége, hogy az élet minősége számít a leginkább, azaz a munkával kapcsolatos felfogás a következő: " azért dolgozunk, hogy éljünk".

Maszkulin kultúra: A hangsúly az anyagi jóléten van, amelyet a hagyományos szereposztás szerint a férfinak kell előteremtenie. Ebből következően a férfinak határozottnak, keménynek kell lennie, még véletlenül sem mutathatják ki érzelmeiket. Ebben a kultúrában már az alábbi nézetet fogadják el a munkával kapcsolatban: "azért élünk, hogy dolgozzunk". A társadalom az erőseket támogatja.

4. Erős bizonytalanságkerülő társadalom és gyenge bizonytalanságkerülő társadalom

Erős bizonytalanságkerülő társadalom: Az életben elkerülhetetlen bizonytalanságot állandó fenyegetésnek tekintik. Ebből következően az ismerős kockázatokat jobban elfogadják, viszont az ismeretlentől félnek. Azt az elvet vallják, hogy ami különböző az veszélyes, így a fejlődés, az új ötletek elfogadása és megvalósítása meglehetősen lassú folyamat. Nagyon egyértelmű törvények vannak arra nézvést mi helyes, vagy mi helytelen. Szükségesnek tartják a szabályok felállítását, mégha azok semmilyen szituációban sem alkalmazhatók.

Gyenge bizonytalanságkerülő társadalom: A bizonytalanságot az élet velejárójának tartják, így jobban megbírkóznak a kétes kimenetelű szituációk kezelésével is. A másságot elfogadják és nyitottak az innovációra is. Elveik szerint pontosan annyi szabályt kell felállítani, mint amennyire a társadalom működéséhez feltétlenül szükség van.


A kínai kultúra hofstede-i dimenziók szerinti elemzése:
A kínai kultúra kifejezetten hagyománytisztelőnek számít. Kína a kollektivista kultúrák közé tartozik, ahol a hatalmi távolság meglehetősen magas, így a bizonytalanságkerülés dimenziója közepes értékeket mutat. Megállapítható az is, hogy Kínában alapvetően a maszkulin értékek számítanak elfogadottnak.

A vietnámi kultúra hofstede-i dimenziók szerinti elemzése:
Jellemző a kollektivizmus, a maszkulinitás és a közepes bizonytalanságkerülés. A nagy hatalmi távolság ennek a kultúrának is sajátossága.

Az arab kultúra hofstede-i dimenziók szerinti elemzése:
Megfigyelhető, hogy a hatalmi távolság és bizonytalanságkerülés elég magas pontszámot ért el. Az olyan kultúrákban, ahol ez a kombináció figyelhető meg, gyakran alakul ki diktatúra, amelyben a vezetőnek abszolút hatalma van. A társadalmin belüli mobilitás nagyob alacsony, gyakori a valós, vagy rejtett kasztrendszer kialakulása. Az élet minden területét átszövik a szabályok, törvények, amik alapvetően meghatározzák az egyén viselkedését.
Az arab országokra köztudottan jellemző a maszkulinitás. A fentiek alapján azt gondolnánk, hogy egy alapvetően kollektivista vonásokkal rendelkező kultúráról beszélünk, azonban az individualizmus pontja elég magas. Fontos megjegyezni, hogy általánosságban ábrázoljuk az arab világot, ami azért a valósághoz képest némiképp torz képet mutat. Hiába tartoznak ezek az országok egy kultúrkörbe, azért nagy eltéréseket fedezhetünk fel közöttük.

Az osztrák kultúra hofstede-i dimenziók szerinti elemzése:
Az osztrák kultúrára az alacsony hatalmi távolság, az individualizmus, a maszkulinitás és az erős bizonytalanságkerülés jellemző. Elmondható, hogy Ausztriában egy eléggé stabil kulturális környezet alakult ki, ahol a társadalmi egyenlőtlenséget a lehető legalacsonyabb szinten igyekeznek tartani és a hatalom különböző szintjei közötti együttműködés állandó jellegű.

A magyar kultúra hofstede-i dimenziók szerinti elemzése:
Nálunk is meghatározó szerepe van a hagyományoknak. Mint más, alapjában véve katolikus országok esetében, mi is az erős bizonytalanságkerülő kultúrák közé tartozunk, így mi is igyekszünk a kockázat csökkentése érdekében az élet minden területét a lehető legjobban beszabályozni. Megfigyelhető még a világ átlaghoz képest kiemelkedően magas maszkulinitási, a közepes individualista, illetve az alacsony hatalmi távolsági index.