Kommunikatív jelenség- személyközi kommunikáció
l “kommunikatív jelenség” kifejezéssel nem csak személyközi, s így nem csak a közvetlen emberi kommunikációk, sőt nem is csak emberi kommunikációk jelölhetők meg
l a személyközi kommunikáció tehát egy szűkebb értelmezés
A személyközi kommunikáció
A kommunikátor
A kommunikátor
l A kommunikátor szerep:
l Kik a résztvevői a kommunikációnak?
¡ mi magunk
¡ a mi-be beletartozik személyiségünk egy- egy része (diák, tanár, járókelő)
l a kommunikátor valójában sajátos szerep,
l a “kommunikátor” értelmezési tartományában szerepek találhatók
l vannak olyan szerepek, amelyek jellegzetesen kommunikátor szerepek (a tanár, az író, az olvasó, a lelkipásztor, az ujságíró, a szóvívő)
l vannak olyan kommunikátor szerepek, amelyek voltaképpen nem azok, hanem inkább egy-egy jellegzetes kommunikáció-fogalom következményei, de kétségtelenül részévé váltak a mindennapi beszédnek, szóhasználatna (feladó, beszélő, címző ill. vevő,v. hallgató, címzettről)
l másként kommunikálunk a barátunkkal és egy vadidegen emberrel
l lényeges különbség a két beszélgetés között, hogy a barátommal úgy beszélgethetek, hogy van közös (kölcsönös) tudásunk, az idegennél ilyen nincs
l egy tanár diák közötti kommunikációhoz viszonylag kevés közös tudás elegendő ahhoz, hogy tudjunk kommunikálni
a szerepek, melyekben különböző szituációkban vagyunk bizonyos viselkedésminták készlete (diák, tanár, apa, férj)
l a kommunikátornak fel kell tudni ismerni, hogy éppen milyen szerepet kell megvalósítania
l vannak olyan szerepek, melyekben még kényszer hatására sem hajlandó megmutatkozni (gyilkos)
l A kommunikátor életvilága:
l a kommunikáció sikerességéhez nem csak a szerepekben rögzült sajátos felkészültség szükséges, legalább ilyen fontos a kommunikációról magáról és a világról való tudás is
l a kommunikátor életvilága az a sajátos tudáskészlet amivel belép a kommunikációba.
l A kommunikátor kommunikációs szükséglete:
l a személyközi kommunikáció ágense aligha szólalna meg, ha nem volna a megszólalás szükséglete
l A kommunikátor kénytelen szükségleteinek kielégítésére törekedni
l két alapkésztetést (drive) nem tud kiiktatni,
¡ a túléléssel
¡ és a komforttal kapcsolatosat
l a kommunikátor folyamatos problémahelyezetben van, amit meg kell oldania
¡ a problémamegoldás lehet kommunikatív
¡ vagy a megoldás része kommunikatív
l A kommunikátum:
l A kommunikátum a kommunikáció eszköze (levél, élőbeszéd)
¡ anyagszerű
¡ tárgyszerű
l Ingeréhség:
l érzelmi nélkülözés nélkül az emberi fejlődés nem lesz normális
l azért kommunikálunk, hogy vmi inger érjen bennünket
l az embereknek szükségük van bizonyos „simogatásokra”, amik a lelküknek szólnak (pl: elismeréséhség)
l a simogatások cseréje tranzakcióàez pedig a társas érintkezés egysége
Nonverbális kommunikáció
l A nem verbális kommunikáció a teljes kommunikációs folyamatban
l Hogyan támogatja a nem verbális viselkedés a verbális viselkedést?
¡ ismétlés: ha azt mondom valakinek, hogy az újságárust északi irányba keresse és arra is mutatok, akkor ezt ismétlésnek tekintjük
¡ ellentmondás: amikor a szülő ingerülten rárivall a gyerekére „Hát persze, hogy szeretlek!”
¡ helyettesítés: „De ki vagyok borulva!” „Isteni napon volt!”
¡ kiegészítés: az egyik személynek a másik felé irányuló szándékait és attitűdjeit tükrözzék
¡ hangsúlyozás: az apa leszidja a fiát, mert későn jött haza éjszaka, ennek úgy is hangsúlyt ad, hogy megragadja a vállát a fiúnak és összeráncolja közben a homlokát
¡ viszonyítás és szabályozás: a fejbólintás, a szemmozgás, helyzetváltoztatás jelzi, hogy a másik személy beszéljen tovább vagy hagyja abba
A nonverbális kommunikáció funkciói:
l A közlő személyéről szólnak vagy annak a kommunikációs szituációról kialakított állapotát tükrözik:
¡ Informálnak a személy érzelmi állapotáról (öröm, bánat, szomorúság)
¡ Személyes tulajdonságokról (önbizalom, szerénység)
¡ A közlésben résztvevők egymáshoz való viszonyáról ()szeretet. elutasítás
¡ A társadalmi pozíciókról (nem, élet, rang)
l A kommunikáció folyamatára, az interakció struktúrájára vonatkozóak:
¡ Az interakció megnyitása (szemkontaktus, üdvözlés)
¡ Kapcsolattartás (fejbólintás, kéz, láb, test gesztusai)
¡ Szakaszolás (a távolság megnövelése, testtartás megváltoztatás)
l A szóbeli közlésre vonatkoznak, azt értelmezik, az ahhoz való viszonyt tükrözik:
¡ A szupraszegmentális tényezők befolyásolják a verbális közlés egészét (beszéd hangneme)
l A nonverbális kommunikáció elemei:
l 1) testmozgás vagy kinezikus viselkedés
¡ testmozgáson vagy kinezikus viselkedésen tipikusan értik a gesztusokat, a test, a végtagok, a kéz, láb, a homlokráncolás, a váll leeresztés, fejbiccentés is mind a kinezika hatáskörébe tartozik
¡ testi jellemzők
l 2) testi jellemzők
l 3) nem verbális jelzések, melyek nem kötődnek mozgáshoz:
¡ fizikum vagy testalkat
¡ megjelenés vonzereje
¡ test- és leheletszag
¡ Magasság
¡ súly
l 4) érintkezéses viselkedés
l 5) simogatás, ütés, üdvözlés, búcsúzás.
l 6) paranyelv
¡ Nem azzal foglalkozik, hogy mit mondunk, hanem azzal, hogy hogyan mondunk valamit
¡ Trager szerint:
l hangtulajdonságok: hangmagasság kontrollja, a ritmus kontrollja, beszédtempó, hangképzés kontrollja
l hangkiadás tulajdonságai (vokalizációk):
l hangbéli jellemzők: nevetés, sírás, sóhajtás, ásítás, csuklás, nyafogás
l hangbéli módosítók: intenzitás (hangos, halk), hangmagasság (mély, magas)
l hangbéli különállók: „aha, hm, öö..őő”
l 7) Proxemika
¡ Azt vizsgálja, hogyan érzékeli és használja az ember társadalmi és személyes terét
l 8) Készítmények
¡ Interakcióban részt vevő személyeken levő tárgyak elhelyezése és kezelése. Pl: parfüm, ruházat, rúzs, szemüveg, szépítőszerek.
l 9) Környezeti tényezők
¡ Bútor, építészeti stílus, a világítási feltételek, a hőmérséklet. Amelyek között az interakció megvalósul.
l Ekman és Friesen nem verbális viselkedés aktusait osztályozta:
l emblémák (nem verbális aktusok: a siketek nyelve, a tv stáb nem verbális gesztusai, az úszók víz alatti jelzései)
l szemléltetők (mozdulatok, amelyek egy-egy szót vagy kifejezést emelnek ki vagy hangsúlyoznak, szándékosan használjuk őket a kommunikáció elősegítésére, de nem előre eltervezett, valószínű másokat figyelve sajátítjuk el őket)
l érzelemmutatók (arckifejezés-alakzatok, melyek állapotokat árulnak el)
l szabályozók (az interakció két vagy több résztvevője közötti beszélés-hallgatás váltakozik, pl: a fejbólintás a verbálisan kifejezett „ühüm”-nek a megfelelője)
l alkalmazkodók (nincsenek kódolva: lábmozdulat>rúgásos agresszió, ké és lábfej mozgás> nyugtalan mozdulatok)
l Ekman és Friesen szerint 3 forrása van a Nonverbális kommunikációnak:
¡ örökölt idegrendszerbeli programok
¡ a faj tagja számára közös tapasztalatok
¡ tapasztalatok, melyek a kultúrától, az osztálytól, a családtól, az egyéntől függően változhatnak
l A nonverbális viselkedés eredete:
¡ emblémák, egyedi kultúrához rendelve tanuljuk meg
¡ szemléltetőket, társas viszonyban utánzással tanuljuk meg
¡ szabályozókat tanuljuk, de nem ismert, hogy mikor
¡ érzelemmutatók, arcizomzat az idegrendszerrel és érzelmekkel van kapcsolatban
Üzenettípusok- kommunikációs csatornák:
l a) tekintet (szemkontaktus – szem képe: vizuális szimbólum – hatékony, figyelemmel reagálunk)
¡ Irányának, időtartamának szerepe van
¡ Allan Pease
l hivatalos nézés: homlok, szem, orr, homlokcsont találkozása
l társasági nézés: szemek, száj, háromszög
l bizalmi nézés: szemvonaltól lefelé
l b) pupilla /-ometria/ – izgalmi áll. kommunikációja
l c) vizuális egyensúly
¡ ki, mikor, kire, mennyit néz
l d) tekintet – agresszió jelzése
l e) intenzitás-egyensúly
¡ ha egyik modalitásban nő az intenzitás – a másikban csökken)
l f) tér rejtett dimenziója
¡ Hall:
l intim –0,5
l személyes –1,2
l társas –3,3
l nyilvános 3,3– barát – idegen / kultúrák
l h) érintés
¡ kulturális konvenciók szabályozzák
¡ megérintett: pozitív attitűd / alárendeltség
l g) territorialitás –(Goffmann):
¡ ideigleneselőrzés / személyes területjelzők:
¡ a) 1.leges (lakás)
¡ b) 2.lagos (közös iroda) c) nyilvános
l i) paralingvisztika (hang): szóbeli tartalom.: amit mondunk/ ahogy mondjuk
¡ 1. beszédsebesség, hang, ritmus
l összefügg. tartalommal
¡ 2. akcentus, személyes hangminőség, -tónus, -erő
l tartósabb személyiségvonások
¡ 3. sírás, ásítás, nevetés, fütty
l önmagában képes kommunikálni
l j) testnyelv
¡ egész testünkkel kommunikálunk
¡ Birdwhistell:- testnyelv egységei:
l kinéma (alapvetők)
l kinemorfémák (bonyolultabbak)
¡ lelki egészséggel is összefügg
¡ mimika: egyszerű, felső, széles mosoly, összevont szemöldök, kinyújtott nyelv
l k) nemi különbség a testnyelvben
¡ eltérő mozgásminták a nem jelzésére a hasonlóság miatt
l l) gesztusok:
¡ a) emblémák (szótári jelentés)
¡ b) illusztrátorok (saját jelentés Ø, kísérő más verbális/nonverbális kommunikációnak)
¡ Fejtartás:
¡ Kéz gesztusai
¡ Kézfogás, felemelt mutatóujj, meggörbített mutatóujj, felfelé nyitott tenyér (őszinteség), lefordított tenyér (elzárkózás), ökölbe szorított tenyér, összekulcsolt kezek
l Feltartott fej (semlegesség)
l Oldalra billenő fej (érdeklődés)
Lehajtott fej (nem érdekel)
l m) kronémika- időszabályozás
