Művelődéstörténet 3. tétel

• Mit értünk kereszténység alatt?
• Nevezze meg a kereszténység három ágát
• A miskolci Avasi templom és a soproni Szent Mihály-templom bemutatásával foglalja össze a gótika kialakulását és stílusjegyeit!
• Sorolja fel a Dunántúl közismert gótikus építményeit!

Információtartalom vázlata:

1. A kereszténység meghatározása
2. A kereszténység három ága
3. A gótika kialakulása és stílusjegyei
4. A miskolci Avasi templom bemutatása
5. A soproni Szent Mihály-templom bemutatása
A Dunántúl közismert gótikus építményeinek felsorolása

A népszámlálás adatai alapján Magyarországon az emberek 74%-a valamely keresztény egyházhoz tartozik.

Az időszámításunkat Jézus születéséhet igazítjuk. Jézus a Jordán folyóban keresztelkedett, tevékenységét 30 évesen kezdte meg. Isten fiának tekintjük. Szolgálatát csodák kísérték: holtak feltámadása, halálos betegségből való felgyógyulás, vízen járás. Ezek a csodákat még a vele ellenséges csoportok sem tudták tagadni, ezek tagadhatatlan csodák voltak.

A keresztény hitvallás szerint a csodák a Szentlélek művei. Jézus életének csúcspontja az előre megjósolt kínhalála. Korrupt főpapok Jézust elfogatták és a római hatóságoknak átadták. Időszámításunk szerint 25-26-ban volt a keresztáltali kivégzése.

Kivégzése és eltemetése után többeknek megjelent, ez tanítványainak biztosíték volt arra, hogy feltámadt. A zsidók nem tekintették messiásnak, mivel az Ószövetségben megírt messiás jelek nem teljesedtek be élete során. A keresztény értelmezés ezt feloldja.

Élete során tanította tanítványait, akiket apostoloknak ( küldötteknek) nevezett. Közülük 12 kiemelkedett , de az igazán kiemelt Péter apostol volt.

Feltámadása után megjelent előttük és elmondta nekik, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, várják meg a Szentlélek eljövetelét. Összegyűltek 12-en várni az eljövetelét, ekkor született meg az egyház, ekklészia=a kihívottak közössége.

A tanítványok működésének középpontjában az evangélium hirdetése állt. Evangélium jelentése örömhír, jó hír, amely azt üzeni, hogy megszületett az egyház.

Pál apostolt másképpen a pogányok apostolának nevezik. (Pálfordulás)

A Pálfordulás után futótűzként terjedni kezdett a hit a Római Birodalomban.

Első állami szintű keresztényüldözés: Claudius császár nevéhez köthető. Illetve Néró nevéhez, aki felgyújtatta Rómát, majd a keresztényeket nevezte bűnösnek. Péter és Pál apostol kivégeztetése is az ő nevéhez köthető.

A pogányság és a kereszténység közötti feszültség legfőbb oka az, hogy az idegen istenek imádása tiltott volt az egyházon belül ( bálványimádás).

300. – Nagy Konstantin császár. Életét megtérésnek tekintjük. Látomások járultak hozzá a megtéréséhez a csatái során. 313 után tényleg kereszténynek vallotta magát.

325. – niceai zsinat. Évszázadokra előre meghatározta a keresztény vallást. Kettévált a Keleti és a Nyugati egyház. Pápát nevezték ki a nyugati egyház vezetőjének és nagy tekintéllyel ruházták fel.

Gótika: 1250-1500.

Gótika jellemzése:

-          Az olaszok által a XVI. Századtól gótikusnak nevezett művészet a román stílusból a XII. század második felében alakult ki Franciaországban. Itália számára mindvégig idegen maradt, Európa északi részén viszont hamarosan elterjedt és mély gyökeret vert. Különösen hosszú ideig élt Franciaországban, Németországban, Angliában és Magyarországon, helyenként még a XVI. Századig is fennmaradt.

-          Életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet.

-          A szimbolikus ábrázolás bonyolultabbá válik.

-          A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban. Továbbfejlődnek a lakóházak, a várak és várkastélyok, a városkép és a középületek. A falvakban a kisnemesek vagy gazdagabb parasztok udvarházakat emelnek.

-          A gótikus építészet stílusjegyei: a jellegzetes tér- és tömegalakítás, a szerkezeti rendszer és a részletformák a nagy francia székesegyházakon alakulnak ki. Téralakításukban a legfőbb törekvés a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető, magasba törő, erősen bevilágított tér együttessé.

A térelrendezés általában hosszanti.

A többhajós térrészek általában bazilikás felépítésűek. Az egységesebb terű csarnoktemplomok (és terem templomok, amik főleg Kelet- és Közép- Európában voltak elterjedve), bár egyes vidékeken korán is előfordulnak, a kolduló rendeknél és a késői polgári gótikában válnak gyakorivá.

A hajók térarányai általában igen karcsúak. A főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa. Kelet és Közép-Európában zömökebbek.

A terek lefedése túlnyomó részben boltozatos, kezdetben hatsüveges, majd gótikus keresztboltozat. Angliában korán megjelennek a bordák szaporításával kialakuló, a boltmezőket egységbe fogó csillag- és hálóboltozatok.

Gótikus templomok:

-          Miskolci Avasi Templom: műemléképület, háromhajós, toronynélküli, csarnoktemplom. 1365-ben épült. 1544-ben elpusztították a törökök, átépült protestáns templommá.

-          Szent Mihály Templom: soproni bencés templom, római-katolikus templom, 1280 körül kezdték építeni a szerzetesek számára. Korai gótikus szentéjjel rendelkezik.