2011. július 21., csütörtök

A személyközi kommunikáció

Kommunikatív jelenség- személyközi kommunikáció

l      “kommunikatív jelenség” kifejezéssel nem csak személyközi, s így nem csak a közvetlen emberi kommunikációk, sőt nem is csak emberi kommunikációk jelölhetők meg
l      a személyközi kommunikáció tehát egy szűkebb értelmezés

A személyközi kommunikáció
A kommunikátor

l      A kommunikátor szerep:
l      Kik a résztvevői a kommunikációnak?
¡     mi magunk
¡     a mi-be beletartozik személyiségünk egy- egy része (diák, tanár, járókelő)
l      a kommunikátor valójában sajátos szerep,
l      a “kommunikátor” értelmezési tartományában szerepek találhatók
l      vannak olyan szerepek, amelyek jellegzetesen kommunikátor szerepek (a tanár, az író, az olvasó, a lelkipásztor, az ujságíró, a szóvívő)
l      vannak olyan kommunikátor szerepek, amelyek voltaképpen nem azok, hanem inkább egy-egy jellegzetes kommunikáció-fogalom következményei, de kétségtelenül részévé váltak a mindennapi beszédnek, szóhasználatna (feladó, beszélő, címző ill. vevő,v. hallgató, címzettről)
l      másként kommunikálunk a barátunkkal és egy vadidegen emberrel
l      lényeges különbség a két beszélgetés között, hogy a barátommal úgy beszélgethetek, hogy van közös (kölcsönös) tudásunk, az idegennél ilyen nincs
l      egy tanár diák közötti kommunikációhoz viszonylag kevés közös tudás elegendő ahhoz, hogy tudjunk kommunikálni
a szerepek, melyekben különböző szituációkban vagyunk bizonyos viselkedésminták készlete (diák, tanár, apa, férj)
l      a kommunikátornak fel kell tudni ismerni, hogy éppen milyen szerepet kell megvalósítania
l      vannak olyan szerepek, melyekben még kényszer hatására sem hajlandó megmutatkozni (gyilkos)

l      A kommunikátor életvilága:
l      a kommunikáció sikerességéhez nem csak a szerepekben rögzült sajátos felkészültség szükséges, legalább ilyen fontos a kommunikációról magáról és a világról való tudás is
l      a kommunikátor életvilága az a sajátos tudáskészlet amivel belép a kommunikációba.


l      A kommunikátor kommunikációs szükséglete:
l      a személyközi kommunikáció ágense aligha szólalna meg, ha nem volna a megszólalás szükséglete
l      A kommunikátor kénytelen szükségleteinek kielégítésére törekedni
l      két alapkésztetést (drive) nem tud kiiktatni,
¡     a túléléssel
¡     és a komforttal kapcsolatosat
l      a kommunikátor folyamatos problémahelyezetben van, amit meg kell oldania
¡     a problémamegoldás lehet kommunikatív
¡     vagy a megoldás része kommunikatív

l      A kommunikátum:
l      A kommunikátum a kommunikáció eszköze (levél, élőbeszéd)
¡     anyagszerű
¡     tárgyszerű


l      Ingeréhség:
l      érzelmi nélkülözés nélkül az emberi fejlődés nem lesz normális
l      azért kommunikálunk, hogy vmi inger érjen bennünket
l      az embereknek szükségük van bizonyos „simogatásokra”, amik a lelküknek szólnak (pl: elismeréséhség)
l      a simogatások cseréje tranzakcióàez pedig a társas érintkezés egysége

Nonverbális kommunikáció
l      A nem verbális kommunikáció a teljes kommunikációs folyamatban
l      Hogyan támogatja a nem verbális viselkedés a verbális viselkedést?
¡     ismétlés: ha azt mondom valakinek, hogy az újságárust északi irányba keresse és arra is mutatok, akkor ezt ismétlésnek tekintjük
¡     ellentmondás: amikor a szülő ingerülten rárivall a gyerekére „Hát persze, hogy szeretlek!”
¡     helyettesítés: „De ki vagyok borulva!” „Isteni napon volt!”
¡     kiegészítés: az egyik személynek a másik felé irányuló szándékait és attitűdjeit tükrözzék
¡     hangsúlyozás: az apa leszidja a fiát, mert későn jött haza éjszaka, ennek úgy is hangsúlyt ad, hogy megragadja a vállát a fiúnak és összeráncolja közben a homlokát
¡     viszonyítás és szabályozás: a fejbólintás, a szemmozgás, helyzetváltoztatás jelzi, hogy a másik személy beszéljen tovább vagy hagyja abba

A nonverbális kommunikáció funkciói:
l      A közlő személyéről szólnak vagy annak a kommunikációs szituációról kialakított állapotát tükrözik:
¡     Informálnak a személy érzelmi állapotáról (öröm, bánat, szomorúság)
¡     Személyes tulajdonságokról (önbizalom, szerénység)
¡     A közlésben résztvevők egymáshoz való viszonyáról ()szeretet. elutasítás
¡     A társadalmi pozíciókról (nem, élet, rang)

l      A kommunikáció folyamatára, az interakció struktúrájára vonatkozóak:
¡     Az interakció megnyitása (szemkontaktus, üdvözlés)
¡     Kapcsolattartás (fejbólintás, kéz, láb, test gesztusai)
¡     Szakaszolás (a távolság megnövelése, testtartás megváltoztatás)

l      A szóbeli közlésre vonatkoznak, azt értelmezik, az ahhoz való viszonyt tükrözik:
¡     A szupraszegmentális tényezők befolyásolják a verbális közlés egészét (beszéd hangneme)

l      A nonverbális kommunikáció elemei:
l      1) testmozgás vagy kinezikus viselkedés
¡     testmozgáson vagy kinezikus viselkedésen tipikusan értik a gesztusokat, a test, a végtagok, a kéz, láb, a homlokráncolás, a váll leeresztés, fejbiccentés is mind a kinezika hatáskörébe tartozik
¡     testi jellemzők
l      2) testi jellemzők
l      3) nem verbális jelzések, melyek nem kötődnek mozgáshoz:
¡      fizikum vagy testalkat
¡     megjelenés vonzereje
¡     test- és leheletszag
¡     Magasság
¡     súly
l      4) érintkezéses viselkedés
l      5) simogatás, ütés, üdvözlés, búcsúzás.
l      6) paranyelv
¡     Nem azzal foglalkozik, hogy mit mondunk, hanem azzal, hogy hogyan mondunk valamit
¡     Trager szerint:
l      hangtulajdonságok: hangmagasság kontrollja, a ritmus kontrollja, beszédtempó, hangképzés kontrollja
l      hangkiadás tulajdonságai (vokalizációk):
l      hangbéli jellemzők: nevetés, sírás, sóhajtás, ásítás, csuklás, nyafogás
l      hangbéli módosítók: intenzitás (hangos, halk), hangmagasság (mély, magas)
l      hangbéli különállók: „aha, hm, öö..őő”
l      7) Proxemika
¡     Azt vizsgálja, hogyan érzékeli és használja az ember társadalmi és személyes terét
l      8) Készítmények
¡     Interakcióban részt vevő személyeken levő tárgyak elhelyezése és kezelése. Pl: parfüm, ruházat, rúzs, szemüveg, szépítőszerek.
l      9) Környezeti tényezők
¡     Bútor, építészeti stílus, a világítási feltételek, a hőmérséklet. Amelyek között az interakció megvalósul.

l      Ekman és Friesen nem verbális viselkedés aktusait osztályozta:
l      emblémák (nem verbális aktusok: a siketek nyelve, a tv stáb nem verbális gesztusai, az úszók víz alatti jelzései)
l      szemléltetők (mozdulatok, amelyek egy-egy szót vagy kifejezést emelnek ki vagy hangsúlyoznak, szándékosan használjuk őket a kommunikáció elősegítésére, de nem előre eltervezett, valószínű másokat figyelve sajátítjuk el őket)
l      érzelemmutatók (arckifejezés-alakzatok, melyek állapotokat árulnak el)
l      szabályozók (az interakció két vagy több résztvevője közötti beszélés-hallgatás váltakozik, pl: a fejbólintás a verbálisan kifejezett „ühüm”-nek a megfelelője)
l      alkalmazkodók (nincsenek kódolva: lábmozdulat>rúgásos agresszió, ké és lábfej mozgás> nyugtalan mozdulatok)


l      Ekman és Friesen szerint 3 forrása van a Nonverbális kommunikációnak:
¡     örökölt idegrendszerbeli programok
¡     a faj tagja számára közös tapasztalatok
¡     tapasztalatok, melyek a kultúrától, az osztálytól, a családtól, az egyéntől függően változhatnak

l      A nonverbális viselkedés eredete:
¡     emblémák, egyedi kultúrához rendelve tanuljuk meg
¡     szemléltetőket, társas viszonyban utánzással tanuljuk meg
¡     szabályozókat tanuljuk, de nem ismert, hogy mikor
¡     érzelemmutatók, arcizomzat az idegrendszerrel és érzelmekkel van kapcsolatban

Üzenettípusok- kommunikációs csatornák:

l      a) tekintet (szemkontaktus – szem képe: vizuális szimbólum – hatékony, figyelemmel reagálunk)
¡     Irányának, időtartamának szerepe van
¡     Allan Pease
l      hivatalos nézés: homlok, szem, orr, homlokcsont találkozása
l      társasági nézés: szemek, száj, háromszög
l      bizalmi nézés: szemvonaltól lefelé
l      b) pupilla /-ometria/ – izgalmi áll. kommunikációja
l      c) vizuális egyensúly
¡     ki, mikor, kire, mennyit néz
l      d) tekintet – agresszió jelzése
l      e) intenzitás-egyensúly
¡     ha egyik modalitásban nő az intenzitás – a másikban csökken)
l      f) tér rejtett dimenziója
¡     Hall:
l      intim –0,5
l      személyes –1,2
l      társas –3,3
l      nyilvános 3,3– barát – idegen / kultúrák

l      h) érintés
¡     kulturális konvenciók szabályozzák
¡     megérintett: pozitív attitűd / alárendeltség

l      g) territorialitás –(Goffmann):
¡     ideigleneselőrzés / személyes területjelzők:
¡     a) 1.leges (lakás)
¡     b) 2.lagos (közös iroda) c) nyilvános
l      i) paralingvisztika (hang): szóbeli tartalom.: amit mondunk/ ahogy mondjuk
¡     1. beszédsebesség, hang, ritmus
l      összefügg. tartalommal
¡      2. akcentus, személyes hangminőség, -tónus, -erő
l      tartósabb személyiségvonások
¡     3. sírás, ásítás, nevetés, fütty
l      önmagában képes kommunikálni
l      j) testnyelv
¡     egész testünkkel kommunikálunk
¡     Birdwhistell:- testnyelv egységei:
l      kinéma (alapvetők)
l      kinemorfémák (bonyolultabbak)
¡     lelki egészséggel is összefügg
¡     mimika: egyszerű, felső, széles mosoly,  összevont szemöldök, kinyújtott nyelv
l      k) nemi különbség a testnyelvben
¡     eltérő mozgásminták a nem jelzésére a hasonlóság miatt
l      l) gesztusok:
¡     a) emblémák (szótári jelentés)
¡     b) illusztrátorok (saját jelentés Ø, kísérő más verbális/nonverbális kommunikációnak)
¡     Fejtartás:
¡     Kéz gesztusai
¡     Kézfogás, felemelt mutatóujj, meggörbített mutatóujj, felfelé nyitott tenyér (őszinteség), lefordított tenyér (elzárkózás), ökölbe szorított tenyér, összekulcsolt kezek
l      Feltartott fej (semlegesség)
l      Oldalra billenő fej (érdeklődés)
Lehajtott fej (nem érdekel)
l      m) kronémika- időszabályozás



A kommunikáció szóbeli műfajai: nyilvános beszéd, előadás, prezentáció, értekezlet

Nyilvános beszéd, előadás, prezentáció

l      1) Felkészülés:
l      Mi a cél?
l      Mi az alapvető célunk? Mit akarunk elérni?
l      Melyek a legalkalmasabb eszközök
l      Elegendő tudással, tapasztalattal rendelkezünk-e?

l      Tájékozódni:
l      Utána kell nézni kikből áll a hallgatóság
l      Életkor, foglalkozás, előzetes ismeretek, motiváltság, nem, létszám
l      Személyes felkészülés:
l      Helyszín: nagysága, világítása, elhelyezkedés, eszközök feltételei, helye, segédanyagok helye

l      Általános felkészülés:
l      Megfelelő szakmai ismeret
l      Kellő szókincs
l      Általános műveltség
l      Eligazodás a napi politikai- társadalmi eseményekben
l      Olvasottság
l      Jó beszédtechnika
l      Jó megjelenés, fellépés, habitus, kiállás
l      Speciális felkészülés:
l      Át kell nézni a prezentáció legfrissebb szakirodalmát
l      Adatokat kell gyűjteni
l      Meg kell írni az anyagot
l      Gyakorolni

l      2) Bemutatás, bemutatkozás
l      Két kérdésre kell választ kapni:
l      Miért fontos nekem meghallgatnom ezt az előadást?
l      Miért pont ettől az előadótól?
l      Bemutatkozás:név, munkahely, képzettség, a prezentáció témája, címe és hogy miért vagyok alkalmas a megtartására
l      Már itt fontos a figyelem felkeltése
l      Bemutatás: a hallgatóság által ismert, tekintélyes személy tegye
l      Ajánlatos leírni
3) A prezentáció megnyitása
l      Egyetlen cél lebegjen a szemünk előtt: felhívni magunkra a közönség figyelmét
l      Megnyerni a hallgatóságot (ezért kell őket ismerni)
l      Megdöbbentés kiváltása
l      Kíváncsiság felkeltése
l      Sejtelmes megnyitás
l      Szemléltető megnyitás
l      A hallgatóság felértékelése
l      A frappáns megnyitás mindig új
l      A sikertelenséget elkerülendő:
l      Soha ne tegyünk a jelenlévők politikai, vallási hovatartozására, személyiségére vonatkozó megjegyzést
l      Soha ne késsünk el. (Ha mégis megtörténik, vállaljuk magunkra a hibát. Nem kíváncsiak a mentségekre.)
l      Ne kezdjünk mentegetőzéssel

l      4) Témakifejtés
l      A jó témakifejtés trükkjei hasonlítanak az írásbeli fogalmazáséhoz
l      meghatározás, állítás, bizonyítás
l      A) Válasszuk ki a vezérfonalat
l      Szervező elem lehet:
l      Az idő
l      A tér
l      Valamilyen logikai ív (ok- okozati viszony)
l      Ha azt akarjuk, hogy a hallgatóság értse amit mondunk, ne kapkodjunk, tartsunk rendet a kifejezésekben (ne térjünk át egyikről a másikra)

l      B) Hogyan tartsuk fenn a figyelmet és tegyük hatásossá beszédünket?
l      A figyelmet állandóan ébren kell tartani, a jó nyitás után, jó folytatást vár tőlünk a hallgatóság
l      Néhány ötlet:
l      Emberközelivé tenni a mondanivalót
l      Sok konkrétumot használni (pl. nevek)
l      Használjunk párbeszédet
l      Kerüljük a szakkifejezéseket
l      Éljünk a képszerűség eszközeivel (hasonlat, metafora, közmondás, szólás)
l      Idézzünk statisztikai adatokat
l      Hivatkozzunk szakértőre
l      Figyelemfelkeltő tényezők még:
l      „Éppen ezt írta fel nekem az orvos”
l      „expedíció a sötétbe” (ismeretlen)
l      Gladiátor effektus (versengés)
l      Harapós postás effektus (szokatlan)
l      „Ki ütött előbb?” (összeütközés)
l      A kör négyszögesítése effektus (megoldandó probléma)
l      A legkisebb királyfi effektus (siker sztori)
l      Madonna effektus (hírességek)
l      Móricka effektus (humor)
l      Nemecsek effektus (szívre ható történet)
l      Pompei effektus (katasztrófa, járvány, bűnözés)
l      Prométeusz effektus (haladás, újdonságok)







l      C) Befejezés
l      A befejezésnek is frappánsnak kell lennie
l      Az összegzésnek meg kell történnie
l      Logikai kapcsolatok felvázolása
l      Az utolsóként elmondott szavak jobban megmaradnak
l      Ki kell találni már az elején
l      Funkciója még a tettekre serkentés:
l      Kérünk vmi konkrét dolgot
l      Olyat kérjünk, amit a hallgatóság meg tud tenni

Értekezlet

l      Mikor és miért hívjunk össze értekezletet?
l      hogy a résztvevők elmondják meglátásaikat a témákban
l      hogy információt cseréljünk
l      hogy megtaláljuk az adott probléma megoldását
l      mert kíváncsiak vagyunk munkatársaink véleményére a témában
l      ha a résztvevők együttműködését akarjuk erősíteni
l      Mikor felesleges értekezletet összehívni?
l      ha rutin jellegű
l      ha csak a vezető akar beszélni
l      ha reménytelen a helyzet
l      ha a résztvevők nem rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal
l      ha nincs meg az összes szükséges információ a jó döntéshez
l      Kiket hívjunk meg az értekezletre?
l      minél pontosabban körülhatárolt a cél, annál kisebb a résztvevők száma
l      Azok vegyenek részt az értekezleten, akik érdemben képesek befolyásolni a döntéseket
l      Kivéve ha parancskihírdetésről van szó

l      Mikor tartsunk értekezletet?
l      reggel
l      kora délután
l      késő délután
l      Hol tartsuk az értekezletet?
l      Figyelembe kell venni:
l      A résztvevők számát
l      Hivatalos vagy baráti jellegű környezetet szeretnénk
l      Kellő számú és viszonylag kényelmes szék
l      Szellőztessünk, ellenőrizzük le a technikai eszközöket
l      Parkolás, ruhatár, dohányzásra kijelölt hely, üdítő, kávé, szendvics









l      Egyéb teendők:
l      Össze kell állítani a napirendeket (témák)
l      Az írásos anyagokat sokszorosítani és kiosztani
l      Jegyzőkönyv, hitelesítő

l      Ülésrend:
l      Asztalfős elrendezés
l      Bizottságszerű elrendezés
l      Kör alakú ülésrend
l      Ovális ülésrend
l      Patkós vagy bankett ülésrend
l      T betűs elrendezés
l      Jó tanácsok:
l      Korlátozni kell a hozzászólások idejét
l      Egy résztvevő egy témához csak egyszer szólhat hozzá
l      Ha egy kérdést megvitattunk le kell zárni pl. döntéshozatallal
l      Döntés előtt minden oldalról körbe kell járni a napirendet
l      A későn érkező, de döntésre jogosultak meg kell várni
l      Ha hozzászólásra jelentkezel, de mindig várd meg az engedélyt
l      Minél több érzékszervre hat a kommunikáció annál hatásosabb